¤ MugiwaraDarkBB ¤

Eichiiro Oda: One Piece c. Mangájának alapján készült Fórumos Szerepjáték! Csatlakozz Te is és kalandozz a végtelen tengereken!
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Demon D. Ryushi

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Demon D. Ryushi
Fejvadász
Fejvadász
avatar

Hozzászólások száma : 13
Regisztráció ideje : 2010. Dec. 19.

Karakter Információ
Tapasztalat:
220/8000  (220/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 11.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Demon D. Ryushi   Vas. Dec. 19, 2010 7:06 am

Név: Demon D. Ryushi

Faj: ember

Kaszt: eleinte kalóz, majd apja halála után rövid ideig fejvadász utána ismét kalóz

Rang: mesterlövész

Egyéb jártasságok: méreg-és robbantásszakértő

Nem: férfi

Kor: 15

Születési hely: valahol a Grand Lineon egy hajón

Testvére: Kaiji Orcish Benkei (erről csak Ryunak van tudomása Kai nem tudja, hogy van egy öccse)

Tartózkodási hely: East Blue, Logue Town

Felszerelések:
Fegyverek
Atsuko - Mesterlövész puska. Nagy hatótávolsággal bíró hosszú puska mely Ryu vállán foglal helyet. Legjobb távol harci fegyverek egyike melyet a karakter apjától örökölt és egyenesen South Blueról származik. //Hasonlít Van Augur Senrikujához //
A fegyver hatótávolsága nagyjából 800 méter. //Ez a távolság Franky engedélyével 10 tp-nként növekszik 1 méterrel//
Rengeteg robbanóanyag ami hasonlít a gyurmához és ha tíz másodpercig van a szabad levegőn akkor megszilárdul. Ezt Ryu egy kis oldaltáskában tartja ahol nem szilárdul meg. Ha vízzel találkozik akkor a hatása elvész nem lesz robbanóképes ezért Ryu különösen ügyel arra, hogy soha ne érje víz a robbanóanyagot. Az anyag képes földel elegyedni (lásd Képességek).
Néhány bomba amikről a képességek "menüpont" alatt olvashattok többet.

Kiegészítők
Egy pár fekete kesztyűt hord hogy a robbanó anyag ne károsítsa a bőrét. Ezt nem viseli állandóan csak akkor veszi fel amikor a robbanóanyagával harcol.
Egy sárga karkötő amely az anyjától való eltávolodására emlékezteti.
Egy fekete karkötő amit apja halálának tiszteletére hord.

Születési dátum: december 30

Kinézet:
Hajszín: tűzpiros
Szemszín: vörös
Testalkat: inkább szálkás mint kigyúrt, 175 centiméter magas
Egyéb: jóképű, fiatal arcú és ő sem veti meg a lányok közelségét de közel sem annyira nőcsábász mint Kai. Buggyos fekete fölsőt visel és egy piros sálat a nyakában. Magassága miatt sokszor lenézik amit nem tűr sohasem jó szemmel. Nadrágja fekete csőnadrág. Ezek a ruhák eléggé divatosnak és márkásnak számítanak, a Grand Lineon készítették őket kézzel, saját megrendelésre. Egy egyszerű bőr övet is visel ami kompenzálja a kinézetét, hogy ne tűnjön annyira sznobnak. A nadrágján egy láncot is hord ezzel is azt próbálja mutatni, hogy egyáltalán nem sznob. Jobb kezén van egy sárga karkötő a bal kezén pedig egy fekete.

Jellem: eleinte magába forduló típus volt akit a győzniakarás és a maxmalista viselkedés hajtott. Ha olyanokkal van akiket szeret illetve akik előtt megtud nyílni akkor nagyon humoros és jófej. A harcot mindig komolyan veszi azonban ellenségét sokszor nem képes megölni. Utálja ha lenézik és kora vagy mérete miatt és lebecsülik. Mindig kiáll a saját igaza mellett és tudja manipulálni az embereket. Szereti átszabni a tájat saját igényei szerint és mivel a képességei inkább nagyobb területre hatnak ezért általában él is ezzel a lehetőséggel. Vakmerően bátor és kalandvágyó. Most egyetlen célja van, hogy megtalálja a bátyját és vele együtt törhessenek előre a kalózok rangsorán.

Képességek:

*Sokkalta nagyobb gyorsaság és ügyesség, mint egy átlagembernek.
*Képes navigálni és gyorsan behatárolni a helyeket és a térképen a saját hollétét de bőven nem üti meg egy navigátor szintjét.
*Mivel szinte egész életét a hajón töltötte konyít valamennyit a hajó kormányázásához.
*Hatalmas tűrőképesség, nagyon jól bírja mind a hideg mind a meleg klímát, és a fájdalomküszöbe is igen magas.

Képességek Atsuko-val

Ezt a nagyon hosszú, hatalmas hatótávolságú fegyvert Ryu általában a hajó "megfigyelő" legfölső kosarából használja egy másik hajó elleni harcban. Ilyenkor már akkor is képes hatástalanítani az ellenséget amikor ők még nem is látják Ryuék hajóját. Különösebb képességek nincsenek e fegyverrel azonban két fontosabbat megemlítenék.

Blue Poisoned Bullet - Ez egy kék színű mérgező lövedék amely ha egy ember testébe repül akkor képes megbénítani azt. A méregre egyetlen gyógymód van az pedig egy - akármilyen - Den Den Mushi nyálával kell bekenni az illető sebét. Hatótávolsága ennek is ugyanakkora mint a normális golyóknak.

Red Poisoned Bullet - Ez egy piros színű mérgező lövedék amelyet Ryu az ellenséges hajó fedélzetére szokott kilőni. Ez apró pukkanással felrobban és altató gázzal árasztja el a hajó fedélzetét, lelassítva ezzel az ellenfelet akár több napra is. Az alvás hosszúsága függ attól mennyire zavarják meg az alvót, függ a klímától és az adott ember immunrendszerének erősségétől. Hatótávolsága ennek is ugyanakkora mint a normális golyóknak.

Szélben és viharban a golyók pontossága csökken.

Védelmi vonalak

Ez a robbanóanyag ami tíz másodperc után teljesen szilárddá válik, addig olyan mint a gyurma - amit már fentebb említtettem - vízzel érintkezve azonban teljesen elveszti a robbanási képességét és egy nagyon erős anyag jön létre amit Ryu Bengonin Daibennek nevezett el. Ezt a különleges anyagot - mint ahogy a neve is mutatja - Ryu a védekezésre használja. Alapvetően két védelmi vonalat fejlesztett ki, hogy ne tudjanak közel kerülni hozzá mert akkor az nála majdnem egyenlő a halállal.

Egy az egy elleni párbaj esetén

Több ellenség esetén

Világos kék jelölés: Első védelmi vonal amit Ryu földel elegyített robbanóanyaggal véd (részletek lent). Ennek felállítása öt és tíz perc között van.
Sötétkék jelölés: Második védelmi vonal amit csak akkor hoz létre ha az ellenség már átlépte az elsőt. Ez Bengonin Daiben, vagyis egy nagyon erős anyag amit szinte lehetetlen áttörni. Ennek felhúzása gyorsabb ha Ryunál van víz akkor pár másodperc alatt képes felállítani a falat.
Fekete kitöltött kör: Ryu helyzete.
Piros kitöltött kör(ök): Ellenség.

Mivel Ryu nagyon gyenge a közelharcban ezért ha áttörik a második védelmi vonalat akkor vége a dalnak és menekülőre kell fognia.

Bombák

Ryu, sebzési célra mindig a robbanóanyagát töményen használja sohasem bombába sűrítve. Ezért nem is alakított ki olyan bombát ami pusztítóan robban. Kétféle bomba van:

Grey Smoke Grenade - Ez egy szürke kis gránátocska amit akkor használ ha nem akarja, hogy lássa az ellenség vagy éppen akkor amikor menekülőre kell fognia. A gránát eldobása után hatalmas füst áramlik ki belőle aminek egészségügyi hatása nincs de látni benne szinte lehetetlen.

Red Poisoned Bomb - Ugyanaz mint a Red Poisoned Bullet csak kéz által kell eldobni.

Robbanó anyag

Ryu fő fegyvere a táskájában tárolandó robbanóanyag. Azt ugye már fentebb leírtam, hogy levegő hatására megszilárdul azonban azt nem, hogy meg is nő. Ezért Ryu többféle képességet is kifejlesztett ennek kihasználására.

Natural Explode - Ryu egyszerű gömböket formáz a robbanóanyagból és azokat dobja támadója ellen általában többet 4-5öt de akár több mint tízet is. Nem nagy robbanóerejű de egy fa falat képes áttörni illetve figyelemelterelésre alkalmas. Ezek nem okoznak súlyos illetve halálos sérüléseket. Ennek a hatótávolsága nem nagy max fél méter.

Animal Explode - Ryu állatalakokat formál meg a robbanóanyagból amik - bár fehér színűek - könnyen összekeverhetőek egy igazi állattal vagyis meglepetésszerű támadás érheti az ellenfelét. A hatótávolsága nagyobb 1-2 méter között ingadozik.

Food Explode - Ryu ételhez hasonló robbanóanyagot formáz ami elég élethű és ha az ellensége megeszi akkor a gyomrában felrobban és hatalmas károkat okoz az ellenség belső szerveiben. Ennek hatótávolsága kicsi egy pontba sűríti a robbanást.

Clone Explode - Ryu egyik legerősebb képessége. Egy emberi alakot formáz meg amely közeli kapcsolatban áll ellenségével. Ennek hatalmas robbanó ereje van. A képesség használatához Ryunak ismernie kell az ellenséget. Ennek a hatótávolsága a legnagyobb körülbelül öt-hat méter.

Fent már említettem, hogy a robbanó anyag képes földel elegyedni. Mit is jelent ez tulajdonképpen?

Ha a robbanóanyag és a föld (homok, agyag stb) találkozik, akkor úgymond egymásba olvad és a föld elnyeli a robbanóanyagot. Így Ryu észrevehetetlen aknákat tud létrehozni amire ha rálép az ellenség akkor a levegőbe repül.
Érdekes dolog, hogy a robbanó anyag bír valamilyen szintű mágnesességgel tehát kis mértékben megzavarja az iránytűket. Ennek ismeretében az ellenség kitudja számítani, hogy hol vannak Ryu aknái elrejtve és képes elkerülni azokat.
Ennek a technikának a neve Exploding Earth Mine. Ez a technika jelenti Ryu elsőszámú védelmi vonalát.

Előtörténet:

Születésem

Grand Line hatalmas kék óceánját láthattam talán amikor először kinyitottam a szemem. Ugyanis egy hajón születtem még hozzá apám hajóján a méltán hírhedt Ombre Navire-n (franciául Árnyék Hajó). Na igen, az apám. Az egyik leghírhedtebb kalóz volt a világon. A harmincas-negyvenes éveiben élte fénykorát, akkor építtette az Ombre Navire-t és hajózott ki a Grand Linera. Pár éve múlva beleszeretett az egyik Grand Line-i szigeten megismert nőbe. Mivel a Log Pose beállásának ideje több hét volt és nem volt Ethernal Posuk ezért ott kellett maradniuk a szigeten. Ezalatt a pár hét alatt eléggé összemelegedtek és én ezalatt a pár hét alatt fogantam meg. Apám nagyon szerette anyámat és azt akarta, hogy vele tartson a hatalmas hajón a több mint 500 főből álló matrózsereggel. Ő azonban mindenképp maradni akart, mivel terhes volt és nem akart kitenni engem semmilyen veszélynek. Azonban Demon D. Atlas, az apám ragaszkodott hozzá, hogy tartson vele és ezért benyugtatózta édesanyámat és "elrabolta". Anyám amikor a hajón felébredt irtózatosan mérges volt apámra. Egyszerűen elfogadhatatlannak tartotta, hogy kitesz egy nőt ilyen veszélynek. Azonban apám megígérte neki, hogy nem esik bántódása és ha megvan az elegendő hírnév és pénz amire neki szüksége van akkor letelepednek és boldogan fognak élni egy kis csendes szigeten. Teltek a hónapok és anyám a hatodik hónapban járt amikor az Ombrét hatalmas támadás érte. Három tengerész hadihajó támadta meg a hajónkat. Azonban apám azelőtt egy évvel azelőtt már megkaparintotta a démongyümölcsök egyikét méghozzá az egyik legerősebbet a Mera Mera No mi-t. Apám képes volt uralni a tüzet. Viszont a támadás egyfajta rajtaütés volt a fedélzet összes utasa már aludt és a megfigyelők sem voltak elég gyorsak. Az Ombréba ágyúgolyók tömkelege fúródott. Nem élhettem át azt a pánikot ami a hajón történt de apám születésem után hitelesen megtudta festeni ezt a képet. Ami után az Ombre süllyedni kezdett a hadi tengerészek elég közel kerültek a hajónkhoz és ostrom alá vették. A fedélzet egy csatatérré csapott át. Apám utasította édesanyámat, hogy maradjon a kabinban és visszajön érte csak ne aggódjon. Apám fölment és sikerült elbánnia szinte az egész hadi tengerészeti legénységgel. Az Ombre azonban már menthetetlen volt. A hatalmas hajó egyre csak süllyedt. Apám lerohant a kabinba és anyámat ott találta.
-Mennünk kell, gyorsan! - mondta apám és megragadta anyám kezét és futva indultak felfelé.
Fent még mindig harc dúlt azonban apámat már nem érdekelte. Előhelyezte a családját az álmai elé és egy kis mentőhajón leereszkedtünk a nyílt vízre és elhagytuk a lángoló, süllyedő Ombrét. Anyám pityergett kicsit mert minden használati tárgya a hajóban volt és az volt az otthonuk. Ezután pár nap hosszú hánykódás után kikötöttek egy békés szigeten. Elhatározták, hogy megvárják, hogy megszülessem itt békességben és utána visszahajóznak East Bluera. Azonban ez nem valósulhatott meg.
Itt történt egy olyan párbeszéd anyám és apám között amit csak apám közvetlenül a halála előtt mondott el nekem. A történet a bátyámról Demon D. Sosuke-kéről vagy Kaiji Orcish Benkeiről ahogy a nevelő szülei nevezték el. Édesanyám és édesapám éppen vacsoráztak és közben arról beszélgettek, hogy mit csináltak azelőtt mielőtt találkoztak. Hol tartózkodtak mit dolgoztak stb. Mivel csak közel nyolc hónapja ismerték egymást ezért volt miről mesélniük. A sors érdekes fintora azonban itt sem maradhatott el. Az apám beszámolt arról, hogy egy Dawn Islandi fesztiválon ismerkedett meg egy lánnyal akibe első látásra szerelmes lett. Anyám kezéből kiesett a kés és a villa és meredten bámult apámra. Két ember szerelembe esett és nemzett egy gyermeket a múltban majd mintha a történelem ismételné önmagát ugyanez megtörtént. Apám idegesen rácsapott az asztalra.
-Miért nem mondtad, hogy terhes lettél?! Miért nem kerestél meg? Akkor még nem volt híres kalóz, simán megtaláltál volna! - akkor üvöltött először és utoljára apám anyámmal.
Anyám sírt. Nem tudott megszólalni. Apám és anyám tudta, valahol a nagy világban él még egy gyerekük aki mellesleg a bátyám. Megegyeztek, hogy ezt addig nem mondják el ameddig elég érett nem leszek hozzá, hogy normálisan tudjam kezelni. Apám kérdezgette anyámat, hogy miért nem nevelte fel a gyereket.
-Mégis hogyan neveltem volna fel? Magamat is alig tudtam eltartani nem, hogy egy csöppséget. A fesztivál után Louge Townban éltem egy évig és ott született meg. Ezután nem tehettem mást. Dawn Islandra kellet vinnem mert tudtam, hogy ott normális embert faragnak belőle. ÉRTSD MEG NEM TEHETTEM MÁST!- sírt anyám.
Apám csak lesütötte a szemét és lassan fejét rázta.
-Meg kell keresnünk! Most azonnal indulunk Dawn Islandba. - mondta apám és felállt az asztaltól.
-Rendben! - anyám mosolygott mert bízott abban, hogy idősebbik fiát újra láthatja.
Ekkor volt Kaiji vagyis Sosuke két éves.
Anyámék nem vesztegették az időt még aznap apám lopott egy hajót - amit később a tiszteletünkre Two Son-nak (Két Fiú) keresztelt - és elindultak Dawn Islandba.
Teltek múltak a hónapok amikor anyámnak fájdalmai jelentkeztek. Ki akartak kötni egy szigeten de egy szülést nem lehet időleg beosztani. Ez felelőtlenség volt a szüleim részéről. Könnyedén meghalhattam volna. Azonban apám konyított valamennyit az orvostudományhoz és ő vezényelte le a szülést. Így a Grand Lineon születtem meg december harmincadikán. Makk egészséges voltam a szüleim nagy örömére és gyorsan cseperedtem, erősödtem.
Amikor egy éves voltam már az East Bluen hajóztunk visszafelé. Apám ismerte már itt a járást. Logue Townban kikötöttünk, hogy feltöltsük a készleteket. Hiba volt. Apámat egy hadi tengerész csapat álmában lincselte meg és tették tömlöcbe. Anyám nem indulhatott egyedül egy csöppséggel - velem - egy ilyen hosszú útnak mint Logue Towntól Dawn Islandig. Anyám abban az időszakban rengeteget sírt. Azt mondják, hogy három éves koráig tud csak visszaemlékezni az ember. Hát én erre rácáfolnék. Amikor megjött a hír, hogy apámat halálra ítélik anyám teljesen kikészült. Egy évet rostokoltunk már azóta Logue Townban tehát éppen betöltöttem a második életévemet. Anyám a kivégzés előtt egy héttel nagyon dolgozott valamin. Talpraesett nőszemély volt és esze ágában sem volt hagyni, hogy a kormány kivégezze az apámat. Nagy nehezen kifejlesztett egy eléggé instabil bombát amit sikerült becsempésznie a kivégzőhelyre. Amikor apám az utolsó szavait mondhatta volna csak ennyit mondott:
-Nem fogok ma meghalni. Életem nője megment. Tudom. - az őrök dupla készültséget rendeltek el és emelték a bárdot. Eljött a végszó. Azonban anyámnak sikerült a terve. Felrobbantotta a bombát, ami igazándiból egy füstgránát volt. A hadi tengerészet csak pár percre zavarodott meg és ez anyámnak elég volt. Apám által tanított harcművészettel bemosott párat a kivégző osztagnak elvette a fegyvereiket kimenekítette apámat és kimenekültek az utcára. Több mint ötven tagú hadi tengerész osztag üldözte őket azonban anyám elintézte, hogy egy teljesen felszerelt indulásra készen álló hajó várja őket a kikötőben rajta egy gyermekkel, velem.
Így esett tehát, hogy a szüleimnek sikerült elmenekülnie Logue Townból és tovább indulhattak Dawn Island felé ahol minden bizonnyal Sosuke várt rájuk. Az utazást azonban rengeteg dolog megnehezítette. Úgy tűnt semmi sem jön össze és a hajó rengetegszer megrongálódott. Négy éves voltam amikor kikötöttünk Dawn Islandon. Apám már ekkor sok mindent tanított nekem. Azonban verekedni soha sem tanított. Elsajátítottam az alap szintű navigációt a lövészetet a mérgekhez való értést és a robbantás művészetét. Engem az utóbbi ragadott meg a leginkább és ezt akartam maximálisra fejleszteni. Apám sokat tanított ezzel kapcsolatban is de tőle leginkább mégiscsak a mesterlövész szakmát sajátítottam el.
Na, de vissza a történethez. Amikor kikötöttünk Dawn Islandon én még nem értettem mért jövünk de szimpatikusak voltak az emberek és a hely. Anyám és apám ismerkedett az emberekkel és lassan megtudták, hogy egy Kaiji Orcish Benkei nevű fiút keresnek. Azonban az emberekben mindig felmerül a gyanakvás és ez most sem történt másképp. Az emberek egyre rossz szemmel nézték, hogy a szüleim ennyit kérdezgetnek Kai felől és lassan rájöttek az igazságra. Teltek múltak az évek, anyámék próbáltak közeledni Kai felé de nem igazán tudtak. A mostoha szüleinek sem akarták elmondani az igazságot ezért nagyon féltették Kait a szüleimtől/szüleitől. Anyám és apám egyre csak nézték, hogy milyen jól bánnak a fiukkal a nevelő szüleik és egy nap amikor már öt éve ott éltünk anyám fodrásza felnyitotta anyám szemét. Persze csak képletesen, nem az ollóval vagy ilyesmi. Anyám fodrásza volt az egyetlen akinek a szüleim elmondták és mellesleg a legmegbízhatóbb ember a városban. A fodrász a neve azt hiszem Yuka vagy Yuki már nem emlékszem. Mindegy szóval a fodrász elmondta anyámnak, hogy azzal többet ártanának Kaijinak ha most elmondanák, hogy az egész élete egy hazugság volt és, hogy a szülei eldobták maguktól. Anyám ezt a kérdést utána hosszasan megvitatta apám elhatározást tett. Mivel nem tudtak volna a szüleim a fiuk mellett élni úgy, hogy ne mondják el az igazságot ezért Shell Townba utaztunk. Apám tudta, hogy nem maradhat sokáig a tengerészeti hadi központ miatt. Ezért miután megérkeztünk Shell Townba apám egy hónap után egy levelet hagyott anyám asztalán.
Imádott Tanikom!
Nem maradhatok itt mert tudom, hogy a hadi tengerészet elrabolna minket és kivégezne. Kihajózok a tengerre és magammal viszem Ryut is! Így lesz a legjobb! Élj hosszú boldog életet!
Milliárd csók a Te Atlasod

Majd feljött a szobámba és odahajolt mellém.
-Talán túl fiatal vagy ahhoz, hogy egy ilyen döntést meghozz - keltett fel - de én rádbízom a döntést. Anyáddal maradsz vagy velem tartasz az óceánra?
Megszeppenve néztem rá. Ekkor tíz éves fejjel kellett meghoznom életem egyik legnagyobb döntését. A szememből könnyek csordultak és ezt suttogtam:
-Veled tartok.
Ezután settenkedve kilopóztunk az éjszakába és az éj leple alatt felszálltunk a Two Son-ra és elindultunk a tengerre.

Fiatalkorom

Apám nem akart ilyen fiatalon kitenni engem a Grand Line veszélyeinek ezért csak az East Bluen belül kalandoztunk. Harcoltunk óriáspolipokkal a hadi tengerészettel és még sok egyéb más teremténnyel. Ezalatt megtanultam mesterien bánni a robbanóanyagokkal azonban a közelharcot még mindig nem űztem még egy kicsit sem. Rengeteg orvossal és bölccsel találkoztam akik olyanokat tanítottak nekem amiket tizenkét éves fejjel még nem értettem. Azt gondoltam mostmár életem végéig apámmal fogok hajózni.
Apámat egyszer láttam sírni. Akkor történt amikor otthagytuk édesanyámat Shell Townban és elindultunk az East Bluera. Mindkettőnket nagyon megviselt azonban tudtuk, hogy az még rosszabb lett volna ha apámat kivégzik. Éppen betöltöttem volna a tizenharmadik életévemet amikor a tengerészet megelégelte apám menekülését. Egy hét hadihajóból álló flotta fordult ellenünk. Engem akkor nem engedett harcolni. Megcsókolta az homlokomat és azt mondta, hogy ő most meghalni megy ki a fedélzetre és bújjak el az ágy alatt és amikor nem figyelnek akkor lopjak el egy haditengerészeti hajót.
-Tudom, hogy képes vagy rá Ryushi! - mosolygott rám majd lassú léptekkel megindult felfelé.
Köpni, nyelni nem tudtam. Arcomon könnycseppek gördültek végig és én csak arra koncentráltam, hogy teljesítsem apám kérését.
Apám megtorpant. Visszafordult és mélyen a szemembe nézett.
-Dawn Islandon él a bátyád Kaiji Orcish Benkei néven. Az igazi neve Demon D. Sosuke. Mond el ezt neki és legyetek együtt kalózok.
Az információt meghallva beugrott a szőke fiú régről és az agyam és a testem is teljesen leblokkolt. Nem bírtam mozogni nem bírtam sírni sem mosolyogni, semmi. Végignéztem ahogy apám kimegy a fedélzetre majd egy óráig hallgattam a hatalmas csata zaját. Nagyon erős apám volt de ő sem volt isten. Ennyi katonával nem bírt el. Kiosontam a fedélzetre. Apámat kerestem a szememmel de nem láttam. Volt egy kisebb legénységünk a hajón bár kevesen voltak de nagyon kitartóan harcoltak. A csata hevében nem figyeltek rám és egy irányba állított haditengerészeti hajót kötöttem el. A fedélzeten pár ember volt csak akiket a még régebben apámtól kapott fegyverrel az Atsukoval hatástalanítottam. Kitanultam eléggé a hajózást és annak irányítását tehát képes voltam egyedül elhajózni és kikötni valamilyen szigeten.
Az a pár hónap maga volt a szenvedés. Szinte alig volt élelmem mindennap egy kenyeret ettem. Hihetetlenül fáradt voltam, hogy egyedül kell kormányoznom a hajót. Már már majdnem feladtam amikor a látóhatáron megjelent... Logue Town.
Soha nem hitték el amikor tizennyolc évesnek adtam ki magam de nem is számított. Apámtól még maradt némi pénzem és kivettem egy szobát egy hotelben. Nem szándékoztam sok ideig itt maradni csak éppen addig, hogy tudjak szerezni egy hajót és elindulhassak a bátyámhoz Dawn Islandba. Addig megtaláltam a szakmát ami nem igazán passzolt hozzám és a technikáimhoz de tudtam ideiglenes pénzgyűjtő módszernek megfelel. Fejvadász lettem.

EDIT: képek újratöltve, hibák többsége javítva


A hozzászólást Demon D. Ryushi összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jún. 23, 2011 12:36 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silvers Rayleigh
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 118
Regisztráció ideje : 2010. Jul. 09.

TémanyitásTárgy: Re: Demon D. Ryushi   Kedd Dec. 21, 2010 7:34 am

Szia!

Miután javítottad a privátban megbeszélt hiányosságokat, és nem volt az előtörténetbem nagy helyesírási hiba, elfogadom az előtörténetet! Kellemes kalandozást!


A következőt kell tenned:
- A Szabályzat és egyéb információk részt figyelmesen olvasd el, kérlek! (Ha már megtetted, akkor csak fusd át.)
- A szabályoknak megfelelően hozz létre Adatlapot!

Kezdő pénzösszeged:
50.000 ßeli
Kezdő tapasztalati pontod: 220 TP - Az East Blue-i kalandozások miatt.
Vérdíj:
11.000 ßeli - az előbb említett East Blue-i kalandozások miatt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Demon D. Ryushi
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Kira
» Caedes

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
¤ MugiwaraDarkBB ¤ :: Nyilvántartás :: Előtörténetek :: Fejvadászok előtörténetei-
Ugrás: