¤ MugiwaraDarkBB ¤

Eichiiro Oda: One Piece c. Mangájának alapján készült Fórumos Szerepjáték! Csatlakozz Te is és kalandozz a végtelen tengereken!
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Orson Jimenez

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Orson Jimenez
Polgár
Polgár
avatar

Hozzászólások száma : 4
Regisztráció ideje : 2011. Jul. 03.

Karakter Információ
Tapasztalat:
220/8000  (220/8000)
Pénz: 50.000 ßelli
Vérdíj: -

TémanyitásTárgy: Orson Jimenez   Vas. Júl. 03, 2011 3:28 am

Név - Orson Jimenez

Faj - ember

Kaszt - városlakó

Rang - kereskedő (korábban hajólelkész), a Flea Market kapitánya

Nem - férfi

Kor - 31 év

Származási hely - East Blue - Copper Island

Képesség
Engedélyhez nem kötött képességek:
Alkoholista: a karaktert már nem érinti negatívan az alkoholfogyasztás, szervezete teljesen hozzá szokott. Ha csak nem ivott annyit, hogy összeessen, már nem fogja negatívan befolyásolni a reakcióidejét, képességeit.
Igénytelen: megedzette a matrózélet, nem panaszkodik ha nem adottak a tisztálkodásra, friss élelmiszerre, stb való lehetőségek. Patkányok és férgek közt, száraz kenyéren is elvan, amíg akad némi rum, akár hónapokig is.
Engedélyezett képesség:
Alvilági barátok: Orson minden csapszékben ismer pár kalózt, matrózt, megvesztegethető vámost, stb. Amennyiben a kalandban ez logikus (vagyis a kalanddal kapcsolatban lehetnek értékes információk az utcán) akkor a mesélő indításkor ad egy plusz információt a karakternek alvilági ismerősein keresztül, amiről úgy gondolja elképzelhető, hogy fontos lehet a kalandban a későbbiekben. Csak olyan szigeten játszódó kalandon lehet kihasználni, ahol a karakter már korábban írt legalább 5 db posztot (vannak ismerősei), ezt az adatlapon a képességnél vezetni köteles! Kalandonként 1 db plusz információhoz juthat csupán természetesen, annak indításakor.

Felszerelések - nincsenek nagy igényei, egyszerű matrózöltözetben jár, abból sem feltétlenül a legtisztábban, egy széles pofájú ácsbaltát, kést, két töltött pisztolyt és egy rummal teli 3 literes butykost cincál mindenhová. Mindig nála van hosszú szipkája a szivarozáshoz.

Születési dátum - március 28.

Kinézet - kicsit alacsony férfi, nagyjából 160 centi körül lehet, de erre rájátszik a fedélközben ráragadt enyhén görnyedt tartása is az áruk körül. Ezzel összhangban kifejezetten vékony, inas, csontos fickó, szinte betegesen sovány, noha a mozgása intenzitásán ez nem tükröződik vissza, ugyanolyan gyorsan megmássza a kötélzetet mint akármelyik nagyszájú matrózkölyök. Erősen kopaszodik, de hosszú barkót visel és hosszúra hagyja gesztenyebarna haját is, ami leggyakrabban izzadtan tapad a nyakára. Több hetes borosta fedi a képét, ha csak nem valami komoly meghívásra kell elmennie, ami elég ritka az ő életében. Még sosem fordult elő, de hát ki tudja mikor fedezi fel a felső tízezer is a benne rejlő értékeket ugye? Sötét szemei mindig kicsit tompa fényűek, arca kipirult, borvirágos. A jobb szemét korábban elvesztette, így azt szemkötővel takarja el, a hátán rengeteg bevarasodott heg, régi korbácsolások nyomai. Sok felé visel elnagyolt, tengerészekre jellemző tetoválásokat.

Jellem - Alapvetően jó kedélyű, italt, kártyát és nőket szerető férfi. Ezek közül egyik se hálás fajta. A piától másnap hasogat a feje, a kártyán elúszik megkeresett kis pénzecskéje, a nők meg... nos... a nők külön fogalom. Ha annyi belije lenne, ahány pofont kapott már nőktől, akkor feltehetően mostanra kivásárolta volna a teljes hadiflottát, csak mert az jól mutat. Ha viszont annyi beli lenne a vagyona, ahány alkalommal sikerült az ágyába egy nőt csábítania... nos akkor úgy 20 éve éhen halt volna. Mindez kevéssé hatja meg, főleg nem töri le kitartó próbálkozásait az összes közelébe kerülő épkézláb nő meghódítására. Másik jellemző tulajdonsága, hogy förtelmesen zsugori férfiú, ha nem piáról vagy kártyáról van szó, akkor még egy zsemlét is fogfájósan vesz meg a piacon, minden darab belire mint a lelke egy kicsiny részére vigyáz. Érdekes módon a kártyaasztalon vagy a kocsmában azonban könnyedén elveri, netán nőknek szánt ajándékokra is, bár ez egy ideje egyre ritkább, lévén a tapasztalatok szerint nincs az az ajándék ami használna ez ügyben... Mellesleg körmönfont gazember, aki ismeri a hazudozás és mellébeszélés minden csínját, s nincsenek erkölcsi gátlásai az ügyben, hogy alkalmazza-e őket. Imádja a tengert, a vizet (amíg nem inni kell, vagy mosakodni benne) mint minden magaféle ember. Szereti a vidám zenét, az alkudozást. Vérbeli kereskedő.

Flea Market: ez Jimenez saját tulajdonában lévő part menti kereskedő hajója. Meglehetősen kiöregedett fleute, eredetileg is kereskedelmi célokra épült, nagyjából karban tartott, bár kinézete inkább egy lélekvesztőre utal, azért még megállja a helyét, igaz egy hosszabb tengeri út előtt mindenképpen ráférne egy nagy generál. Elsősorban a kalózok hajóihoz hasonlítható kis mérete miatt, de azokhoz képest is van rajta néhány változtatás. Egyetlen rögzített (és elrozsdált) ágyúval rendelkezik a hajótaton, a többit régen leszerelték és kihajigálták róla, hogy több hely jusson az áruknak, amik miatt majd mindig bőven merülési vonal alatt halad a Flea Market. Ezzel szemben a tulajdonosa a sebességre esküszik, 2 helyett 3 árboccal van szerelve a vén teknő. (-2 ágyú: + 400.000 Beli, +1 árboc: - 400.000 Beli, egál, ha az értékelő rábólint, ha nem, akkor átírom). A nevét tágas rakteréről kapta, melyben nagyjából minden van az antik íróasztaltól az oltatlan kagylómésszel töltött hordókig, bármi, amivel Jimenez kereskedhet, mint egy bolhapiacon.

Copper Island: ez Jimenez születési helye és itt is van az állandó lakcíme (A Rozsdás Vasmacskához címzett vendéglátóipari egység melletti második csatornafedélen csak ő okádhat és józanodhat hajnalig, ha a szigeten van, de akad egy fabodegája a dokkok környékén is). Szervesen kapcsolódik a karakter múltjához, így engedelmetekkel külön pontban írnék róla.
A sziget ugyan már századéve lakott legalább, de ez igen sokáig kimerült néhány földműves telepesben és kecskepásztorban, a hivatalos bürokráciában elvileg a legközelebbi nagy szigethez, Organ Islandhez tartoztak, de ez kimerült néhány évente egy inspektor érkezésében aki beszedte az adót, ha volt vele kellő számú katona. Ha nem volt, akkor viharba került, elsüllyedt és szerves trágyaként alkalmazták a vetésben, csak a szokásos. Aztán háromszáz éve nagyjából valaki elkezdett azon gondolkodni, mitől is olyan vöröses színű a sziget homokja, amiről a nevét is kapta. Kiderült hamarosan, hogy a föld mélye rézércet rejt, így megérkeztek szerencsét próbálni a bányászok is. Az első turnusról a helyiek azt hitték szintén adószedők vagy kormányzati bürokraták, így rekordidő alatt agyonverték őket, de aztán sikerült tisztázni a félreértéseket az ide kirendelt nehéz gyalogos századnak, néhány tucat bitófa felácsolása után a telepesek máris kitörő örömmel ölelték keblükre a második érkező bányászcsapatot. Megépült a kereskedelmi kikötő a rézérc elszállításához is, lassan kezdett benépesülni a sziget.
Később a kikötő körül felélénkült az élet, rengeteg volt a betelepedő, mára jelentős sziget, részben viszonylag jelentős rézérc és vasérc bányáinak hála, részben pedig a környék egyik legnagyobb halfeldolgozója is itt van, egész halászflotta állomásozik itt. A sziget teljesen önellátó mezőgazdaságilag, a gabonamezők és a gyümölcsösök mellett hatalmas ültetvények is vannak itt, ahol kakaóbabot, kávét és kukoricát termesztenek. A kalózaktivitás errefelé minimális, lévén a kitermelt javak nagy része iszonyatos raktérkapacitást igényel, így nem optimális célterület, ráadásul a hajókat erős fedezet kíséri, konvojban haladnak. A termékek pénzügyi ellenértékét pedig hadihajók hozzák el a szigetre. A ritka kalózakciók miatt nem jelentős az állandó flottajelenlét sem, jó pár kiöregedett, tartalékos állományú katona van csak, illetve néhány más helyen valamiféle nem megfelelő magatartás vagy esemény miatt amolyan büntetésként idehelyezett tiszt alkotja a vezetőséget. Ugyanakkor a sziget behozatalra is szorul, elsősorban szerszámok, fűszerek, ruhaanyagok, stb terén, lévén a helyi kézművesség nem jelentős.
A sziget hűbérura bizonyos Antalon gróf, de csak ritkán látogat ide, általában elfoglalt a Világkormányban az aktuális politikai-diplomáciai manővereivel és mikor épp nem ezek kötik le a figyelmét, akkor is több felé vannak birtokai, csak ritkán jut el Copper Islandre. Így leginkább a bányák tulajdonosa, a halászflotta vezetője és a környék ültetvényeinek nagybirtokosa, három nemes határozza meg a helyi politikát és arculatot, akik hagyományos mód békésen gyűlölik egymást és próbálják kiirtani a többi famíliát, mindezt természetesen a béke megőrzése és a felszíni harmónia biztosításának figyelembe vétele mellett.
Éghajlat: trópusi, hosszú, meleg nyár, rövid és rendkívül csapadékos hideg évszak váltja egymást
Települések: Anchor Town a kikötőváros, a sziget székhelye, ezen kívül ültetvények elszórva és néhány mező- illetve bányász város.
Lakosság: kb 3000 fő
Katonai jelenlét: egy erőd, 4 állandó haditengerészeti egység, 150 katona, 14 tiszt
Termelt javak: réz, vas, kukorica, gabona, kakaó, kávé, füstölt halak, kagyló, faanyag.
Behozatalra szorul: textíliák, húsféleségek, fűszerek, szerszámok, kézműves termékek.

Előtörténet

- Igen... hukk!... te... te megértesz engem, ugye drága kis angyalbögyörőm? Ugye, te... te... hukk!... te jó vagy az öreg Orson papához... Mert olyan kevesen vannak... annyira... hukk!... annyira kevés szárazföldi, meg vízi patkány akik... hukk!... akik megértik az én hányattatott sorsomat! Jaj! ... hukk!...
- Te Orson. Figyelj, én igazán nem akarok...
- Te kushadjál el nagyon gyorsan, te alávaló gazember! Hát kitől kapod te a gyapjút? Ki hozza el neked a legfinomabb kelméket? Ki hoz szövetet ebbe a faluuuukkk!ba? Hát... hát miféle elbánás ez? ... hukk!... Na szóval ott is tartottam... hol is?... nem tudom... Na mindegy, kezdem elölről...
- Úristen!!!
- Nem pofázik és nem... hukk!... folytat felesleges magánbeszélgetéseket az örökkévalókkal... hukk!... azoknak a den-den muki... muzsi... mucsi... hukk! husi... ehh... nehéz szó... foglalt a csigájuk, na! Pofád lapos, füled kinyit, most én pofálok! ...hukk!... Mert ha valaki, hát akkor én aztán... én aztán!... én aztán már megint nem tudom hol tartottam... Ördög és pokol, elkárhozott vasmacskák szellemei!... Jah! Megvan! Hukk!... "Kedves egybegyűlt hívek, köszöntelek titeket az Istenek szerény hajlékában! Vagyishát itt a fedélközben, de ez ne zavarjon titeket... hukk!... Mert csak az ismerheti meg a... hukk!... a mennyek magasát aki minden belijét és minden rumját odaadja az Istenek szolgájának aki... hukk! majd a jó célokra fordítja... istápolja belőle a szegényeket és árvákat... hukk!... szóval a lassú eszű bunkó tüzérek kedvéért: ide a zsoldotok felit és a megmaradt rumotokat ha nem akarjátok a pokolban végezni nagy méretű üstökben... hukk!... kevéssé faros ördöglyányok között!" Hehh... mi van?
- Az van, hogy már megint azt hiszed, még a seregnél vagy, reverendában, te piszok gazember, pedig már rég otthon lenne a helyed, ha nem vennéd észre, zárnék!
- Ilyen korán? ...hukk... Miféle kocsma zár be hajnal előtt?
- Ez nem kocsma, te istenek csapása kis...
- Hát de hol máshol lennék én nőt ölelve mint egy kocsmába'??!
- De hát az...
- Nőt ölelve? ... hukk!... Nőt ölelve? ... Várjunk csak! Egy nőt ölelek! Igazi nőt! ...hukk!hukk!... Juhhé! Az istenek lemosolyogtak szegény hívükre! Álleluja!
- De Orson...
- Kussoljá'! Nem látod, hogy nővel vagyok, te bunkó?!... hukk!... És épp hányattatott....
- Igen, épp kilencedszer kezdesz bele az élettörténetedbe a hétszentségit neki!
- Na ha hagynád végigmondani...
- De én már pontosan ismerem a nyamvadt életedet, ember!
- De a hukk!ölgy nem...
- Na de...
- És én el akarom mondani... hukk!... az én keserű... hukk!... keserű sorsomat... hüpp...
- Na bőgni már ne kezdj el, könyörgöm! Inkább essünk túl rajta, minél hamarabb...
- Hát ez az! ... hukk!... Az úgy volt, hogy egy kis faluban születtem meg... hukk!... nem messze a világ végétől... Onnan indult ez a tehetséges fiatalember... hukk!... hogy aztán bíborossá és a... hukk!... Világcsónak... vagy vitorla... vagy... hukk!... mi? Ja! Kormány! Tudtam, hogy valami... hukk!... ilyesmi... Szóval a Világkormány tanácsadójává legyen... hukk!... amíg az a sok kígyó be nem feketítette a... hukk!... a nagy méltóságok előtt, mert...
- Fejezd már be, ember! Egyrészt nem faluban születtél, hanem egy kikötővárosban, Anchor Townban, másrészt sosem voltál bíboros, harmadrészt ki a fene hinné el, hogy képen kívül láttad már a Világkormányt? Ne legyél teljesen hülye! Uram atyám! Kezdem érteni, hogy a pofádon kívül miért nem volt neked még épkézláb nőd életedben se...
- Tetüláda! Most muszáj volt?! Éppenséggel így is... hukk!... alakulhatott volna az életem... nem? De! De igen! Kussuuuukk! Igenis lehettem volna bíboros. Mert hát mikor megszülettem abban a koszfészekben amit... hukk!... kikötővárosnak mernek nevezni, hamar kiderült még nekem kölyöknek is, hogy... hukk!... nem sok életpálya áll előttem. Vagy a tárnanemeshez szegődöm, de... hukk!... nem az én derekamnak való a csákányozás... vagy az ültetvények nagyurához... hukk!... de hát valahogy nem vonzott a vetőmagszortírozás magas tudománya sem.... aztán persze ott voltak a halászok, csak hát... hukk!... azok még nálam is büdösebbek, ami azért fegyvertény... hukk!... Anyámtól búcsút vettem hát egy kora őszi nap reggelén... Tudtam, többet talán az életben nem látom... hukk!... ha rajtam vagy rajta múlik akkor biztosan... hát már akkor sem volt szerencsém a nőkkel na... még anyámmal se... meggyőződése volt, hogy egy tizenhat éves fiúnak illene beszállnia a költségvetésbe, de nekem... hukk!... nem fűlött a fogam a bordélyházban dolgozni ő meg nem akarta, hogy én futtassam, mit tehetek én erről? Nem igaz picinyem? Te megértesz, nem úgy mint az a vén szipirtyó! Gyere adj egy csókot a vén Orsonnak! Cupp... Ez az babám! Na szóval... szóval... hmm... asszem kezdem elölről...
- Anyád, az a jó édes! Annak kellett volna elölről kezdenie, ha már elsőre csak egy ilyen nyamvadt gazemberre telt, mint te! Nem fogod még egyszer elkezdeni, nincs az az Isten!
- Anyám?... hukk!... Hogy van képed szegény jó anyámat... hukk!... ja tényleg! Anyám! Itt tartottam! Hát miért nem mondtad, hogy csak... hukk!... segíteni akarsz? Na aszondja... anyám... Anyám egy örömlány volt... ezt már mondtam?... hukk!... Ja igen, ezt már igen. Na... hukk!... Néhány belivel és egy-két jó szóval utamra bocsájtott, meg a kéréssel, hogy... hukk!... többé a büdös életben nem akarja látni azt a kenyérpusztító pofámat, ennek megfelelően nem is kerestem azóta se. Na jó... hukk!... egy éve láttam azért, nem vagyok én olyan szívtelen, haragtartó... hukk!... Legalábbis asszem az ő sírkövét okádtam telibe... mindegy. Szóval felcsaptam a flottához utána, mert bizonyos félreértések miatt... hukk!... ez volt az egyik lehetőség a sittről való kijutáshoz... hukk!... a másik meg kivitelezhetetlennek látszott, senkit se ismertem aki ráspolyt sütne nekem a kenyérbe... hukk!... amúgy is az összes csomagot felzabálták a foglárok, gebedjenek meg! Na... hajósinas lettem ővilágkormánysága Revenant nevű karakkáján... hukk!... Jó hajó volt az, itt-ott rothadt ugyan, meg minden, de hát... hukk!... még úszott és csak napi kétszer kellett kiszivattyúzni a fenékbe került tengervizet. Jó hajó volt na. Eleinte súroltam a padlót meg az edényeket. Aztán... hukk!... meglátták bennem a tehetséget, ahogy az lenni szokott! Utána már az egyik tiszt csizmáját súroltam, mint tisztihukk!olga. Ez volt a másodtiszt meg egyben a hajólelkész, öreg ember már. De azért rendes volt. Kutyakorbáccsal se ütött akkorát, mint szegény anyám puszta kézzel. Nem volt már... hukk!... ereje teljében. Meg hát engem se ellett ám vízfejjel jó anyám, az a vén rihukk!anc! Oda is figyeltem rája, mert volt neki is sütni való a kobakjában. Na meg lassan is tudott mán járni, kivéve csata idején. Akkor rekord sebességgel ment el a fedélközbe... hukk!... eszes ember volt, mint mondtam. Sokszor arra se volt ideje a nagy rohanásban, hogy megáldja a legényeket. Az meg fontos!... hukk!... a tengerész ugyanis mind babonás, mind hívő és mind pokolban végzi, de azért szereti ha... hukk!... ha érzi az Istenek szeretetét. Tehát egyszer fogtam magamat, azt a tisztem helyett én mondtam el nekik... hukk!... ami eszembe jutott. Gyönyörű beszéd volt, mai napig emlékszem az áhítattól remegő arcokra! Mások szerint... hukk!... az halálfélelem volt, de kicsire nem adunk, nagy nem számít, fő hogy működött! Felkaptam a felmosóvizet és jól körbelocsoltam a fegyvereket... hukk!... megszentelve őket, fennhangon kiabálva ihletett... hukk!... szavaim: "És most adjunk hálát testvérek az Isteneknek az ólomért, amivel széjjel lőjük ezeknek a tengeri kutyáknak a valagát!" Gyönyörű, nem?... hukk!... Na mindenesetre kaptam pár korbácsot meg két hetet elzárva... hukk!... amiért felszenteltem a felmosóvízzel a lőporos hordó belsejét is, de attól kezdve... hukk!... mindenki szerpapnak tekintett a hajólelkész mellett. Tanított is, elég tisztességgel. Egy év alatt... hukk!... csak három fogam, meg az egyik szemem ütötte ki a helyéről.
- Nem haladhatnánk kicsit gyorsabban? Tényleg zárnék lassan...
- Pofád mint az esti tenger! Lapos!!! ...hukk!... Na mi is volt? Megvan!... hukk!... ebbe a zsebembe raktam a lapos flaskát! Mmmmmm... De most miről is beszélek? Ja! Jé! Egy nő... szia cukorfalat! Meséltem már, hogy honnan keveredett ide a vén Orson?
- A Rozsdás Vasmacskából, hogy vágott volna agyon a villám, mikor kinyitottam neked azt a nyomorult ajtót, te piszok! Már eljutottál majdnem a felszentelésedig, már kezdtem reménykedni hogy ma még ágyba kerülök, nem fogod elölről kezdeni, hogy a ragya verje ki a szerszámodat!!!
- A felszentelés? ...hukk!... Ó! Az remek volt! Az apátsági... hukk!... pincéből kaptuk az óbort... eszméletlen volt! Mi is... hukk!... napokig. De utána már tisztjelölt voltam, akadt saját kabinom... hukk!... meg saját csicskásom, na meg miserum dögivel. Bornak nem volt hely a hajón, meg gyönge ital is az, na... Olyan szép élet volt. Miért kellett segíteni azon a lélekvesztőn???? Jáháháhááháháááááááááááj.... brühühüüüüü.... én... jahahaaaaaaaaaaaaaaaj....
- Ne bömbölj, mert agyonváglak... Komolyan! Itt ezzel a sámfával verem szét a fejedet ha nem hagyod abba!
- Ti nem tudjátok ezt... hukk!... ezt elképzelni sem... Még te sem vén gazember, nem hogy ez a szép... hukk!... szépséges lány itt... Lehetett volna nyugodt, békés, kiömlött agyvelőben és még több rumban dúskáló életem és karrierem... Erre? ...hukk!... erre mi történt? Na? ... hukk!... Mi történt? Hmm... Tényleg! Mi történt? Hol tartottam?
- A segélyadásnál, ami után mentetek megmenteni a...
- Kuss! Most te... hukk!... mesélsz, vagy én? Na szóval! ...hukk!... Kaptunk egy segélyhívást egy nagy... hukk!... óceánjáróról, amin rengeteg nagykutya és családja szórakozott. Persze... hukk!... azonnal mentünk segíteni, kalózok rohanták le őket... hukk!... Gyorsan megáldottam a legénységet... hukk!... megittam a miserumot, aztán kardra kaptunk. Persze én is... hukk!... meg kellett mutatni a kapitánynak ugye, hogy... hukk!... legalább a lelkész bízik a fentiek jóindulatában az áldás után. Na szóval odaát javában állt a bál, mikor átugrottam, lecsaptam két kalózt egy csapásra, hogy derékig hasadtak, aztán...
- Mit csináltál te???
- Na jó, hát esetleg kiszíneztem... hukk!... egy kicsit. Átlendültem, de elsőre nem sikerült... Másodszorra meg, miután lefejeltem a Revenant oldalát pont egy kalózra estem félájultan... hukk!... Ő is beájult az eséstől...
- ...vagy a premierplánban kiélvezett szájszagodtól...
- ...anyád... hukk!... Tehát, szóval ráestem, azt mindketten kicsit kábák voltunk. Ő tökön térdelt én meg az orrába haraptam, mert... hukk!... fájt a dolog. Az ipse a kardja után kapkodott volna, én meg... hukk!... én meg... én meg szájzárat kaptam az idegtől... és hát mielőtt nagyobb baj lett volna az egyik társam fejbe vágta a fickót. Aztán elvonszoltam magam néhány... hukk!... hordó mögé és onnan lődöztem. Kétszer is majdnem lelőttem azt a gonosz kapitányt! Aztán megfenyegetett, hogy zárkába csukat, ha nem a kalózvezérre célzok, az isten hukk!je meg! Végül is a vezetésemmel... ne nézzé' így rám keccseeeeg!... khmm... tehát segítségemmel... most meg mi van már?... na jó, jelenlétem ellenére, te szőrös szívű disznó, szóval legyőztük a brigantikat!
- Jó, hajó megmentve, mindenki boldog, csak te nem, haladjunk már! Még meg kell etetnem a macskákat is!
- De én... hukk!... akkor még boldog voltam! Csak aztán nem... hukk!... mikor az egyik kis nebáncsvirág kisasszonyka engem vádolt meg azzal... hukk!... hogy erőszagost... szakaszos... szaglásos... fene bele! Hogy... hukk!... feltűrtem a szoknyáját, pedig... hukk!... nem akarta. Mondjuk szerencsémre mellettem tanúskodott ellene vagy negyven... hukk!... remek tengeri haramia, ami már elég volt az enyhítéshez... csak a papi rendből vágtak ki... hukk!... meg a seregből. Ott se voltam a környéken se! Szentségit neki... hukk!... Épp az italraktárat feszítettük akkor fel! Én mondtam az áldást a feszítővasakra! Megkaptam a leszerelési zsoldomat, kicsit kiegészítettem a hajó pénztárából... hukk!... na persze már régebben lemásoltam titokban minden kulcsot, ami csak... hukk!... a kapitány övén függött, mikor részegen hevert a kabinjában. Azóta se tudja szerintem... hukk!... hogy én voltam. Mindegy is. Tehát ebből kifolyóan volt egy kis pénzmag a zsebemben, mikor hazautaztam... hukk!... Copper Islandre, ahol hamarosan belefutottam egy gyermekkori cimborámba. Ő itthon maradt és jövedelmező vállalkozásba... hukk!... fogott bizonyos javak vámmentes behozatala és értékesítése terén. Beszálltam a businessbe, elsősorban mint... hukk!... kofa. Adtunk-vettünk parfümöt, fűszert, fegyvert... hukk!... ha olyanom volt még bűnbocsánatot is, az se fizet rosszul. Egy-két év alatt egész kis vagyont kuporgattam... hukk!... össze a rendszeres esti kártyázás ellenére is. Akkor vettem meg az én gyönyörű hajómat...
- Arra a kiöregedett roncsra gondolsz?
- Na és? Te is öreg vagy vén szabász, mégis... hukk!... megy még a mesterség, csak az asszonyod rozsdál el teljesen! Tehát... Na szóval azt kicsit... hukk!... kipofoztattam, a felesleges dolgokat, úgy mint ágyú... takaró... vizes dézsa... meg ilyenek kihajítottam, felraktunk rá egy plusz orrárbocot, aztán már mehettem is a... hukk!... a nagy tengerekre. Adok-veszek mindent, ami csak elém kerül... hukk!... hisz alul fizetett vámos mindenhol... hukk!... mindenhol akad... Ismernek engem mindenhol az East Blue szigetein! Várják mindenhol a... hukk!... jó Orson áruját!
- Az East Bluen mindenhol, mi?
- Na jó, hát... hukk!... legalábbis Organ Islanden és Copper Islanden... hukk!... de ott minden csapszékben van haverom és minden utcasarkon van vásárlóm... hukk!... mert az öreg Orsonnál mindig, mindent lehet kapni! Bizony!
- Most, hogy elregélted életed történetét... elhúznál végre a pokolba???!! Zárni akarok, érted?!
- Nincs lelked... hukk!... szabász! Nem látod, hogy egy ilyen gyönyörű... hukk!... nővel vagyok itt éppen... Adj egy csókot édesem! Cupp... Na ez az!
- Ide figyelj te vén, istenverte szeszkazán! Ha akarod, odaadom neked ezt a ragyaverte próbababát és tovább nyálazhatod össze az utcán, de most takarodjál már el innen, mert lefeküdnék, érted?!
- Hogy mit? Milyen... hukk!... milyen babát? Az én babám? Ó igen... Ugye? Hát nem gyönyörű? Jaj gyöngyömbogaram adj egy... hukk!... csókot a... Cupp!... Meséltem már, hogy korábban a haditengerészet admirálisa voltam a... HÉÉÉ!!! Mégis mit csinálsz te gazember?! ...HUKK!!!... Hát lehet így ráncigálni a ...hukk!... szegény embert?! Hé? Csak így kidobnál? És hogy bánsz egy... egy hölggyel, te? hukk...
...
- Hű de csinos segge van kisasszonyka! Még nem találkoztunk... hukk!... Magácskát is kivágták ebből a kocsmából? Orson Jimenez vagyok... hukk!... kereskedő ember! Netalán lenne kedve megnézni a ...hukk!... hálókabinomat? Ne is zavarja, hogy nincs keze, kisebb testi hibát mindig elnézünk, ugye... hukk!... Adj egy csókot szép babám! Cupp...


A hozzászólást Orson Jimenez összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Júl. 31, 2011 10:24 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Silvers Rayleigh
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 118
Regisztráció ideje : 2010. Jul. 09.

TémanyitásTárgy: Re: Orson Jimenez   Vas. Júl. 31, 2011 8:36 am

Nos akkor, el is olvastam ezt a ...hukk!... előtörténetet, és mit is mondhatnék rá? Az írásod kifogástalan, a történet pedig igen egyedi! LEnyűgöztél ezzel a történettel, bár nekem az előadásmód a szívfájdalmam ebben, mert én nem szeretem személy szerint azt, ha egy karakter meséli el a történetét... de ez már csak én vagyok, a történeteden ez egy porszemnyit sem ront. :) De ennyi ragozás után kimondom a lényeget is, miszerint Elutasítom, akarom mondani Elfogadom az írományod.

Kérlek készítsd el az adatlapod a következők alapján:

Kezdő TP: 220 - az oka pedig a hajólelkészi "kalandozásod".
Kezdő pénzösszeged: 50.000 ßelli
Vérdíj: Nincs és, ha a rangon belül szeretnél maradni, akkor remélhetőleg nem is lesz. :P

És persze így utólag: üdv az oldalon és jó játékot. :)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Orson Jimenez
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
¤ MugiwaraDarkBB ¤ :: Nyilvántartás :: Előtörténetek :: Polgárok előtörténetei-
Ugrás: