¤ MugiwaraDarkBB ¤

Eichiiro Oda: One Piece c. Mangájának alapján készült Fórumos Szerepjáték! Csatlakozz Te is és kalandozz a végtelen tengereken!
 
HomeGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 12, 2011 2:34 am

Éjszakára lehorgonyoztunk egy kis, számomra ismeretlen nevű szigetnél, én pedig kisurrantam a hajóról hátra hagyva a többieket. Gondoltam kicsit kalandozok a szigeten, ha már a közelében vagyunk. Távol a szigeten lévő egyetlen településtől, egy kis öbölben horgonyoztunk le. A sziget ismeretlensége ellenére tudtam, hogy csak egyetlen település van rajta, persze ez a jókora dombnak volt köszönhető, ami takarta a hajónkat és a tetejéről körbe láttam a szigeten. Meglehetősen kicsi volt. Még Shell Town szigeténél is kisebb, pedig ott az egész sziget egy város.
Lelkes kalandozásom végül egy kocsmában ért véget, nem mintha nagyon lett volna más cél. Bent igen csak nagy volt a hangzavar. Amilyen kicsi volt a kocsma, olyan sokan voltak bent. Örültem, hogy még befértem. Az érkezésem jelentéktelennek számított a tömegben, pedig rendszerint megszoktak bámulni a hajszínem miatt. A pulthoz oldalaztam és lepasszíroztam magamat az egyetlen szabad székre a pult elé. A kocsmáros elég távol volt tőlem és éppen mással beszélt, így kaptam az alkalmon, majd hátra fordultam és körbenéztem. A kocsmában a domináló szín a sötétzöld volt és feltűnően sok volt a narancssárga hajú ember. Minden asztal dugig volt. A legtöbbjükön hangosan beszélgettek és mellette sört vedeltek, de akadt, ahol éppen kártyáztak. Bal oldalt jó pár ember valamiféle játékot játszott, ahol dobónyilakkal kellett egy céltáblát hajigálni. Jobb oldalt egy hatalmas dobozból hangulatos zene szólt. Ekkor lépett mögém a kocsmáros zömök testével.
- Adj isten! Mit adhatok fiam?
A széken visszafordultam a férfi felé, aki éppen egy poharat törölgetett a kezében. Egy fehér feszes rövid ujjú pólót viselt, amin egy sötétzöld kötény volt. Rövid fekete haja és sűrű sötétszínű bajusza. Első ránézésre már vagy 3-4 napja nem borotválkozhatott, legalábbis a borostáról erre lehetett következtetni.
- Igazából mindegy. Valami helyit – vigyorogtam rá a kocsmárosra, aki egy darabig meredten nézett, aztán ő is el nevette magát, majd letette a poharát a kezéből és elővett egy – remélhetőleg – tisztát. Odasétált egy csaphoz és alátartotta, abból pedig egy világosbarna habzó folyadék jött ki és töltötte a meg a poharamat.
- Tessék egy Beamish! Váljék az egészségedre fiam!
- Áh köszönöm!
Azzal rámarkoltam a pohárra és inni kezdtem. A folyadék íze a sörére hasonlított még is annál lágyabb és ízletesebb volt. Szinte magától gördült a torkomon.
- Ez nagyon finom!
- Ugye-ugye? Jöhet a következő kör?
- De még mennyire!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 12, 2011 4:02 am

Több napja hánykolódhattam már a vízen, élelmem és italom még volt valamennyi, ám lassan célba kellett volna vennem egy szigetet, hogy esetleg társakat nézzek, akik lehetőleg értenek a hajózáshoz, na meg hogy ismét feltöltsem készleteim, nem volt sok kedvem éhezni és szomjazni a tenger közepén. Nem volt sok minden amit tehettem volna a könyveim tanulmányozását, na meg az alvást leszámítva, ám mivel tudtam, hogy szimplán olvasgatás alapján tuti, hogy semmi nem marad meg bennem, ezért inkább az alvás mellett döntöttem.
Hirtelen arra ébredtem, hogy egy nagyot koppant valamin a csónak, amikor pedig felébredtem csodával határos módon földet láttam magam előtt.
-Wow, vagy nagyon sokat aludtam, vagy szinte a semmiből került elém ez a sziget! - adtam hangot a csodálkozásomnak, majd amikor körbe akartam volna kicsit nézni, akkor szemet szúrt, hogy már elég sötét volt, és dél fele alhattam el, így maradt az előbbi kijelentés.
Kis túra után megtaláltam a sziget egyetlen faluját, ahol túl sok élet nem igazán volt. "Hát, ha valahol találok egy ilyen helyen nekem való embert, az csakis a kocsma lehet!" - határoztam el magam, majd nekiálltam a kutatásnak, hogy merre lehet a kocsma. Már kezdtem kétségbe esni, hogy ebben a nyamvadt kis faluban még egy kocsma sincs, ám akkor láttam két nagydarab férfit bemenni egy épületbe. "Emberek? Ilyenkor? Na ezt meg kell néznem, hogy hova is mehetnek!" - indultam utánuk, majd majd amikor benéztem az épületbe egy elég nagy kocsma tárult a szemem elé. "Na basszus, hát itt bújtatták el előlem ezt a kis kocsmát!" - lepődtem meg kissé, mert hiába nem volt túl nagy hely, alig fért már meg benne ember. Kissé komoran ez a sok felesleges séta miatt odamentem a pulthoz, majd amint felém pislantott egyet egyből intettem is neki. Amint odajött adtam is a rendelést.
-Szép estét, Főnök úr! Kérnék majd valami töményet, önre bízom hogy mit, na meg egy jó kupa helyi sört is kérnék utána! - mondtam, majd kis gondolkodás után reagált is.
-Adom is! - mondta mosolyogva, majd elém pakolta a kis kupicát, és neki is állt csapolni a sört.
A töményet fel is hajtottam, amire oda ért hozzám a sörrel.
-Huh, ez jó kis pia volt, tudja-e! Majd még jövök azt hiszem egy-két hasonlóért, bár inkább most támasztom a falat, nem szeretek túl sokat egyhelyben ülni! - emeltem meg a korsóm köszönetem jeléül a kocsmárosnak, majd az épület túlsó végében lévő falnak támaszkodtam.
Kis nézelődés után kiszemeltem magamnak pár kártyázó embert, akik eléggé belefeledkezhettek a játékukba. Ahogy elnéztem elég szép pénztétek voltak minden körnél. "Kár, hogy nem igazán tudom megjegyezni a szabályokat... na meg felfogni egy-kettőt, igazán beszállnék némi plusz keresetért." - futotta át az agyam a gondolat, és folyattam a nézésük, hátha mégis sikerül valaminek rám ragadnia.
Annyira belemerültem a nézésükbe egy pillanat, hogy az sem tűnt fel először, hogy kiürült a korsóm.
"Na, akkor iszok még egy olyan kis töményet, mint amivel kezdtem, majd a következő sörömmel pedig odaállok a zsugásokhoz, hogy nincs-e kedvük elmutogatni gyorsan egy körben, hogy mi hogyan van, aztán már játszhatnánk is!" - határoztam el magam, majd arra fiygeltem fel, hogy a zene hirtelen megváltozott, és az egész kocsma énekelni kezdte a szöveget. "Ez meg mi a...? Valami helyi szokás ezt a számot közösen énekelni...?" álltam értetlenkedve nem messze a pulttól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 12, 2011 5:22 am

És jött a következő kör, majd az azutáni. A sör egyre finomabb és lett és egyre könnyebben csúszott le a torkomon. A jókedvem pedig egyenes arányosan nőtt az elfogyasztott csapból folyatott üdítőkkel. Újra körbenéztem és végig vittem a szememet a kártyázókon, a beszélgetőkön és a célbadobókon. Hirtelen kedvet kaptam én is a játékhoz. Biztos voltam benne, hogy legyőzném az összes ottani játékost, hisz bíztam magamban és a lövészi képességeimben. Különben is nem sokban különbözhet a célba lövésen. Nem mintha különösebben sokat építettem a pontos célzásra. Mindig is a kő kövön ne maradjon volt az elvem. Az volt a lényeg, hogy eltaláljam amit elkell. Ezekkel a gondolatokkal tápászkodtam fel a székről, hogy odamenjek közéjük játszani, de ahogy felálltam azzal a lendülettel vissza is ültem. Ezt két okból tettem. Először mert a hirtelen felállás nem volt jó ötlet. Másodszor pedig észrevettem, hogy elfogyott a söröm.
- Csapos! Még egy sugarat kérek! – kiáltottam a bajuszos férfinak, aki vidáman felém fordult, de rögtön felhúzta a szemöldökét.
- Hogy mit?
- Hát még egy sugarat! Azt a Beam vagy hogy is hívják sört, amiből az előbb is ittam már!
A kocsmáros pár másodpercig bámult, aztán a térdére csapott és hangosan kacarászni kezdett, de nem akárhogy. Az-az igazi szívből jövő jóízű nevetés volt. Még a könnye is kicsordult.
- Az Beamish fiam. Beamish! Hej, de rég nevettem ilyen jót. Tessék ez a kör a ház ajándéka!
- Köszönöm! – vettem át vigyorogva és a számhoz emelve meghúztam az értékes nedűt. A kocsmáros nagylelkűsége miatt pedig meggondoltam magam. A játék és az ottani fickók porba alázása helyett inkább maradtam a helyemen és elkezdtem beszélgetni a csapossal.
- Amúgy mi ennek a helynek a neve?
- Ennek, fiam? Four-leaf Clover söröző.
- Akkor ez ilyen szerencsés hely?
A csapos elmosolyodott és elővett egy koszod poharat meg egy rongyot és törölgetni kezdte a poharat. Néhány pillanatig csak vidáman törölgette a poharat, mintha merengene, de aztán válaszolt, bár nem egészen olyan konkrétan, mint ahogy vártam.
- Mondhatjuk, fiam. Van, akinek különösen az.
Újra belekortyoltam a sörömbe. Ezt egészen addig folytattam, míg meg nem láttam az átlátszó poharam alján a pult famintáját.
- Hohó! Csak nem üres a poharam! Csapos! Még egy sugár sert ide! – kiáltottam neki viccelődve. Ez a szöveg valószínűleg nem jutott volna eszembe, ha nem alapozok egy kicsit előtte. A kocsmáros újra teletöltötte a poharamat és visszatolta elém.
- Jól oszd be, mert egy ideig ez az utolsó.
Már emeltem volna a számhoz a poharat, de megálltam és kétségbeesett arccal a csaposra néztem, majd letettem a korsót a pultra.
- De miért?
- Van egy kis helyi tradíciónk, de mindjárt meglátod. Remélem kemény fából faragtak, fiam!
- Mi? – kérdeztem vissza. Nem értettem semmit, azonban a csapos nem óhajtott bővebb magyarázatot adni. Viszont ha adott volna, valószínűleg azt se hallottam volna, ugyanis ekkor az egész kocsma hangosan felkiáltott. A zene pedig hirtelen megváltozott. Egy hasonló hangzatú, ám valamivel pergősebb szám lépett a helyébe. Hirtelen mindenki hangosan énekelni kezdett a zenére.
- I'll wait for you till I turn blue
There's nothin' more a man can do
Don't get your bollocks in a twist
Settle down, don't take a fit
Ya drank with demons straight form Hell
They almost nearly won as well
Ya wiped the floor with victory
Then puked until you fell asleep!

Az éneklés abba maradt és mindenki azonnal behúzott a mellette lévőnek. Lévén, hogy készületlenül ért az esett egy hatalmas jobb egyenes találta el oldalról az arcomat, majd leszédültem a székről. A kocsmában záporoztak az ütések, repkedtek a poharak és az italos üvegek. Nagy nehezen sikerül feltápászkodnom a pulthoz. Persze ehhez a szék sok mindenben a segítségemre volt, mint például, hogy nem dőlt rám, miközben megmásztam. Mire visszajutottam a kiindulási pontomhoz a verekedés egy pillanat alatt abbamaradt, mintha mi sem történt volna és mindenki újra énekelni kezdett.
- Blackened was the banshee's wail
These boot will never fill her jail
So you crawled into an empty boat
For the Gulf of Mexico
Till Cortez came an' when so did you
From the ashes charred and blue
Smellin' like a Salty Dog
Back from Hell where you belong!

Amint elhagyta az emberek torkát az utolsó szó az egész verekedés kezdődött elölről. Sajnos ismételten nem számítottam ilyen hirtelen erre és megint bekaptam egy ütést. A különbség most annyi volt, hogy mire visszamásztam a székhez addigra se maradt abba a verekedés, hiába szólt a dobozból egy újabb szöveg azt már senki sem énekelt. Így hát belevetettem magamat a verekedésbe. Egy előttem lévő fickónak egy balhoroggal indítottam, majd a mellette lévőnek egy jobb egyenest vittem be és elterültek a földön. Egy harmadik ember ezt észrevette és felém lendítette a kezét, de lehajoltam előle és egy gyomrost küldtem be neki, amitől a hasához kapott és oldalra eldőlt.
- Imádom ezt a helyet! – kiáltottam fel vidáman, de ekkor valaki képen törölt, amitől hátratántorodtam, de nem estem el. amint megtaláltam az egyensúlyomat viszonoztam neki az ütést.

>>A hangszóróból szóló szám<<
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 12, 2011 6:01 am

Mindenki nagyban énekelte az aránylag fülbemászó szöveget, majd hirtelen abbamaradt az éneklés, és mindenki elkezdte ütni a mellette lévőt. Pár másodpercnyi értetlenkedés után pedig ébresztőnek valaki mellkason könyökölt, én pedig hanyattvágódtam a hirtelen kapott ütés hatására. Nagy nehezen feltápászkodtam, és felment bennem kissé a pumpa, hogy ezt mégis hogy gondolta az a valaki, aki ezt tette.
-Na jól van kis gerinctelen! Hol vagy?! - fakadtam ki magamból amikor néztem a verekedő társaságot, erre hirtelen ez abbamaradt és elkezdtek ismét énekelni.
Volt aki a karjában fogta valakinek a grabancát, meg volt olyan is akinek a hóna alatt volt egy emberi fej és úgy énekeltek. "Na, ha valami bizarr látvány, akkor EZ az!" - gondoltam, majd ismét füleltem a fülbemászó szöveget. Ismét kezdtem volna én is dúdolgatni kicsit a zenére, erre a szöveg abba maradt, és mindent ugyan onnan folytattak, ahol az előbb abbahagyták, azaz a verekedés kellős közepétől. Ezt megint nem tudtam időben lereagálni, mert valaki erőteljesen combon rúgott, majd egy jobb egyenessel padlóra küldött. "Nem szabad, hogy ezen felkapjam a vízet, ez csak egy kis kocsmai verekedés, nem szabad szétvernem az egész helyet. Most szépen elszámolok százig, és már meg is nyugodhatok... eeeegy, kettőőőő." - kezdtem el a számolást magamban, amikor egy ember egy jobb egyenessel meg akart volna ismertetni, ám eloldalaztam egy kicsit, így az célt tévesztett. "Három, és száz... kész, itt bunyó van!" - döntöttem el magamban, hogy akkor harcra fel. Ez a döntés hatására egy széles vigyor ült ki az arcomra, majd az előző próbálkozót hasba rúgtam, amit követően összekulcsolt kézzel vágtam a hátára. Össze is esett szépen. "Na, kellett velem itt kötözködnöd hülyegyerek..." -néztem lemondúan a földön fekvő egyénre, miközben a fejemet ráztam. Ekkor a kis "álmomból" felébresztett egy ütés, amit jobbról pontosan arcba kaptam. "Itt az összesnek kell a verés? Na majd segítek rajtuk azzal, hogy minden egyes verekedő jómadárba kis értelmet verek!" - határoztam el, hogy rendbevágom őket, majd a következő célpontom az lett, aki sikeresen arcon csapott. Egy kis ugrással segítvén magam páros lábbal rúgtam bele a férfi mellkasába, aki így hátra repült egy nagyobb tömegbe, az emberek felét letarolván.
-Na, ha valakit ki akartok ütni, akkor azt ÍGY kell csinálni! - mondtam egy büszke vigyor kíséretében.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Szer. Ápr. 13, 2011 5:12 am

Az ütés után kifeküdt a fickó, de ekkor valaki alulról egy gyomrost küldött be nekem, amitől egy pillanatra összeszorult a gyomrom, de ágy állra történő könyököléssel megoldottam a problémát. Hirtelen valaki hátulról elkapta a nyakamat.
- Hátulról mi? – sziszegtem a fogaim között, majd oldalra kiléptem és bele könyököltem a gyomorszájába. Ekkor már kezdett meglazulni a keze, de itt nem hagytam abba. A könyökölés után rögtön kicsaptam a kezemet és egy erőteljes ostorszerű csapást mértem a kis kincseire. Ettől már végképp elengedte a nyakamat és görnyedésnek indult, de még előtte hátranyúltam és átdugtam a kezemet a hóna alatt, majd ráfogtam a hátára és már dobtam is előre letarolva ezzel két verekedő férfit. Kifújni se tudtam magamat, már jött is oldalról egy ütés. Reflexszerűen kiugrottam jobbra és ráfogtam az ütő kezére. Jó erősen megszorítottam és nem eresztettem. A jobb kezemet ökölbe szorítottam és egy erőteljes ütést mértem az állára, ami hatalmasat reccsent tőle. Visszahúztam a kezemet és előrébb léptem, majd benyúlva a hóna alatt ráfogtam a hátára és egy csípődobással már a földre is küldtem. Gyorsan fölegyenesedtem és vártam a következő támadót, de egyelőre nem jött senki. A kocsmában már jóval több lett a hely, mivel az emberek egy negyede már a földön feküdt vagy kivonult a kocsmából. Hirtelen egy srác ordított fel és kezdett el futni felém. Azonnal ráösszpontosítottam, bár nem úgy nézett ki, mint aki támadni akar, inkább mint aki menekül. Mögötte egy hosszú, ezüstös tépett frizurájú srác állt. Egy darabig nézte a rohanó férfit, aki furcsán tartotta a kezét, mintha kiugrott volna a válla a helyéről, de után elfordult és bemosott egy ormótlan nagyot egy göndör hajú pasasnak.
Az ordító férfi mellettem akart elfutni, de kitartottam a kezemet, ami nekiütközött a mellének és nem engedte tovább szaladni, azonban a testének az alsó fele még tovább rohant, aminek az lett a következménye, hogy átperdült a karomon és dobott egy hátas, majd nyekeregve vonaglott a földön.
- Látom ő a legény a gáton! – kiáltottam fel vidáman az ezüstös hajú srác felé nézve. Látszott rajta, hogy méltó ellenfél, így megrohamoztam egy csatakiáltással, amit elnyomott a kocsma zaja. Vészesen csökkent a köztünk lévő távolság, ám egyelőre nem vett észre, mert egy másik embert püfölt. Amint azt kiütötte akkor nézette felém, de már késő volt.
- Én vagyok az ellenfeled! – ordítottam rá és letepertem. Ráültem a mellkasára és térdeimmel leszorítottam a kezeit, majd ütlegelni kezdtem nevetve. Először jobb horog, aztán egy bal horog, majd egy újabb jobb horog következett. Sajnos azonban csak eddig jutotta, mivel egy iszonyú éles fájdalom hatolt a gerincembe és előre gurultam. Pár pillanatig fel se bírtam kelni a fájdalomtól, ami a hátamba nyílalt.
~ Ez nagyon ügyes volt – gondoltam magamban. Biztos voltam benne, hogy eltalált valami nagyon sebezhető pontot a hátamon, amit én sose gondoltam volna, hogy ilyen piszkosul tud fájni. A fájdalom végre elillant és kezdtem volna felállni, de tépett hajú barátom gyorsabb volt nálam és amint talpra szökkent megragadta a lábamat. Tehetetlen voltam ellene, ő pedig pörgetni kezdett maga körül, aztán a centrifugális erő már tette a dolgát. Kezdtem szédülni és úgy éreztem mindjárt sugárba fogom okádni a sugár sört. Ám mielőtt ez még megtörtént volna hirtelen elengedett én pedig berepültem a tömegbe és letaroltam két embert.
Fél térdre emelkedtem és behúztam egy fickónak, aki mellettem próbált felállni, majd sikeresen feltápászkodtam, ám veszettül szédültem és mindenből kettőt láttam. Szédelegve megindultam visszafelé, de az ezüstös ellenfelem bemért engem és felém tartott. Mind a ketten, bár nem tudtam melykőjük az igazi. Ami viszont biztos volt, hogy mindketten felém ütöttek. Villámgyorsan lehajoltam és előredőltem. Belefejeltem a hasába és átkarolva elkezdtem magam előtt tolni addig, amíg el nem értünk egy asztalt. Ott elengedtem és azzal a lendülettel el is estem a szédülés miatt, ami már kezdett csökkenni. A srác átbucskázott az asztalon és egy székre esett, ami szanaszét tört alatta.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Szer. Ápr. 13, 2011 7:41 am

Miután feltápászkodtam az iménti akrobatamutatványom után kissé leporoltam magam, majd felnéztem, és pont időben vettem észre ahogy egy férfi épp nekemakar ugrani. Az ütés elől sikeresen kitértem, majd megfogtam egyik kézzel a karját, másik kézzel a vállát, és egy könnyed mozdulattal kiakasztottam azt a helyéről. A férfi arcára kiült a félelem és meglepődés egyszerre. Elkezdett sikítani, ordítani, sírni... szinte mindent. Na jó, hányni nem, és a nadrágját sem néztem, hogy nedves-e valamitől, avagy sem. Egy kis ideig néztem ezt a felvidító látványt, ahogy épp fut az ajtó fele, ám ekkor hirtelen valami göndör fürt libbent be a látómezőmbe, én meg reflexből egy bal horgot nyomtam az irányába, ami egy férfi arcán landolt pontosan. Az ütés hatására hanyatt esett és csúszott egy-két métert, na meg az érzés alapján az orrcsontja is szilánkokban lehetett. Ekkor jött hirtelen mégegy próbálkozó, akinek először a gyomrát vettem célbe a jobb karommal, ami sikeresen be is talált, utána pedig megfogtam a fejét, és megcsókoltattam a jobb térdemmel, amit pár foga bánt, majd szinte lassított felvételben kezdett el a földre rogyni. Ekkor hirtelen egy vmi rózsaszín foltot láttam meg a szemem sarkából, amit amikor megfordultam láttam, hogy egy fiatal srác fut felém, ám nem tudtam időben lereagálni a dolgot.
- Én vagyok az ellenfeled! - ordította el magát, majd vigyorogva rámugrott.
Próbáltam volna ledobni magamról, de sehogy sem sikerült, mert rátérdelt a két karomra, majd püfölni kezdett.
"Kis nyomorult!" - kezdtem feldühögni, ám a második ütése során eszembe jutott, hogy deréktól kicsit feljebb a gerinc mellett érzékeny az ember. Bekaptam egy harmadik ütést is, majd jobb térdemmel igyekeztem oda rúgni a srácnak, ami az előbb az eszembe jutott. Ahogy a gyerek legurult rólam sikeresnek mondhattam a találatot, így gyorsan fel is szökelltem, nehogy még a végén egy hasonló helyzetbe kerüljek, majd a lábánál fogva pörgetni kezdtem a fiút. Némi pörgetés után elengedtem be a tömegbe, ahol két embert le is tarolt. Nem igazán akartam időt hagyni a srácnak, az előző ütögetése vért kívánt... na meg már kezdett érdekelni, hogy mégis milyen izomzata van, mert egész jól mozgott, ezt pedig a legkönnyebben úgy tudom megnézni, ha felnyitom egy az egyben.
Ahogy nekiindultam láttam, hogy felkelés közben még valakit leüt, majd felém fordult. Épp eltudott hajolni szinte az ütésemtől, és belefejelt a gyomromba, amitől némi hányingerem lett. Ennyinél sajna már nem állt le, átkarolt, majd hátrafele tolt egészen egy asztalig, amin én átestem, rá egyenesen egy székre, ami alkotóira tört. Nagy nehézségek árán feltápászkodtam a szék maradványairól, majd láttam, hogy a srác is az asztal előtt kászálódik fel éppen a földről, és egy másik ember is megindult felénk. Egy pillanatra felnéztem a plafonra, ahol apró gerendák tartották a tetűt, egyből meg is volt az ötletem. Egy nagyobb ugrással pont elértem a gerendát, majd épp lendültem volna be, hogy mindkettőjüket egyszerre szájbarúghassam, ám a gerenda egyet reccsent, én pedig már azon kaptam magam, hogy egy fadarabbal a kezemben esek le az alattam lévő asztalra, ami szinte fogpiszkáló méretű darabokra tört alattam. Amikor észbekaptam hirtelen, akkor azt láttam, hogy rózsaszín fejű bunyópartnerem épp egy mocskosul nagyot ütött az imént még közelítő nagydarab férfi arcába. "Még egy ember, akinek darabokban valószínüleg az orrcsontja. Nem rossz." - dícsértem magamban az ütést, ám a fiú utána megfogta a nagydarab férfit, majd felém rántotta, és már pont rám esett volna, amikor egy rúgással a hasfala oldalát megrúgtam, így eldőlt oldalra. A srác sikeresen kidőlt előlem, így ismét láttam azt a rózsaszín fejet, ami nagy mosolyt viselt. "Na majd én letörlöm azt a mosolyt a képedről!" - buzdultam fel, majd megindultam felé, hogy bal horoggal elkenjem kicsit azt a mosolyt, ám a fiú a jobb oldalam irányába kilépett, majd minek hála kissé rogyva indultam meg felé, így könnyedén fogta hóna alá a fejem. Ennyi nem volt még neki elég, meglendített balra, majd azt éreztem hirtelen, hogy megfogtam valami keményet az oldalammal, ami történetesen a kocsma közepén lévő faoszlop volt. Ez még nekem is sok volt ahhoz, hogy talpon maradjak, főleg az előző pár látványos bűtortördelő esésem után, így összerogytam kicsit, de láttam, hogy hárman rávetik magukat a srácra. Az egyik adott neki egy jobb egyenest, ami eltalálta, ám a többi támadást már kikerülte ügyesen, utána pedig egy-két ütéssel padlót fogatott velük. "Akkor marad az, hogy én kenem el a srácot!" - buzdultam fel ismét, majd kissebb kínok árán felkeltem a visszavágóra.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Csüt. Ápr. 14, 2011 5:55 am

A szédülés már egyre jobban tompult, míg egyszer csak el nem jutottam arra a szintre, hogy teljesen elmúlt. Nem forgott körülöttem az egész kocsma és senkiből sem láttam kettőt. Kivéve azt a kér fickót ott a sarokban, akik egymásnak vállvetve harcoltak a körülöttük lévőkkel, de valószínűleg ők ikrek lehettek már gyárilag is.
Miután szédülés terén rendben voltam, feltápászkodtam, közben pedig ezüsthajú ellenfelem is. Sőt ő tovább haladt. Egy váratlan vezérlet folyamán úgy döntött, hogy felugrik egy fölöttem lévő gerendára. Ekkor vettem észre, hogy egy nagydarab fickó kiszemelt magának, így már nem csak a magasból lecsapó srácra, hanem a vészesen közeledő fickóra is figyelnem kellett.
Fölül azonban egy hatalmas reccsenés kíséretében megadta magát a súly alatt a gerenda és a srác leszakadt. Az esését tompította ugyan az asztal, de az atomjaira robbant szét. Igazából csak jó néhány darabra, de az mellékes.
Ekkor azonban a két ajtós szekrény elért engem, viszont nem sikerült megdermesztenie a külseével. Nem törődve semmivel, szerény jóindulattal arcon vágtam, azon belül is az orrnyergére céloztam. Az öklöm alatt hallani lehetett a csontropogást és a porcok szilánkokra való esését. Az ütés után visszarántottam a kezem és rámarkoltam a fickó ruhájára, majd fordulásból az asztal törmelékek között lévő srácra rántottam. A test magatehetetlenül tartott ellenfelem felé, de ő gyorsan reagálva a helyzetre egy rúgással eltérítette a hatalmas testet.
Elvigyorodtam. Nem is vártam mást tőle. Felé rohantam, de ő addigra már felkelt és egy balhoroggal indított. Gyorsan kiléptem az ütés elől oldalra és satuba fogtam a fejét. Viszont tudtam ez így nem tarthat sokáig. Gyorsan megtalálna a szabadulási pontot, mint amikor feldöntöttem. Oldalt észrevettem egy oszlopot, ami pont kapóra jött. Balra meglendítettem az egész testet és neki vágtam az oszlopnak, ami kettétört, mikor átrepült rajta.
Ekkor bekaptam oldalról egy jobb egyenest. Nem tudtam kitérni előle. Annyira belemerültem az egy az egy elleni harcba, hogy elfelejtettem számolni a rahedli másik emberrel. Mint kiderült hárman jöttek rám. A második is felém ütött, de az elől arrébb szökkentem. A harmadik itt talált meg és karlendítéssel próbált meg eltalálni, de én hátra kigurultam előle. Mikor árfordultam kinyomtam magam és megfeszítettem a testemet. Ennek eredménye az lett, hogy páros lábbal álon rúgtam az első támadómat, aki így elrepítettem egészen a kocsma sarkában lévő asztalhoz, ami ezer darabra tört alatta. Miután fölpattantam a földről egy-egy ütést bevittem a két bámuló férfinak, akik padlót is fogtak tőle.
Visszafordultam a tépett hajú sráchoz, de addigra már ő is talpon volt. Összetalálkoztunk és egy egyenes ütéssel indítottam, közben a balkezemmel ügyeltem, hogy védjem a testemet. Ő ügyesen leguggolt az ütésem elől és oldalról egy rúgást indított felém. Megpróbáltam hátra lépni, de késő volt és eltalálta a cipője orrával a térdkalácsomat. Pokoli fájdalom áradt szét a testemben és csak az mentett meg a térd töréstől, hogy egy másik fickó elkapta a srácot és hátrarántotta. Ráfogtam a térdemre, aztán ahogy a fájdalom abbahagyott lassan szaggatott mozgással felegyenesedtem és kicsit hátráltam. Hátranéztem és egy faoszlop állt mögöttem, viszont addigra a srác lerendezte a fickót és már elém is toppant. A következő pillanatban már indította is felém az erőteljes jobb horogját, amivel kifektette az előző tagot.
- Vááá! – ijedtemben felkiáltottam és ösztönösen lehajoltam. A srác ütése azonban tovább haladt és összetalálkozott az oszloppal, amiből kitört egy jókora darabot.
- A rohadt életbe! – szisszent fel és visszarántotta a kezét, majd szorongatni kezdte a másikkal. Visszanéztem az oszlopra, ami erőteljesen meg lett rongálva.
- Ha ezzel eltalál…
De ebbe bele se gondoltam inkább körbe néztem valamiféle segítség után. Meg is pillantottam egy romos asztal mellett egy széket. Gyorsan ráfogtam a háttámlájára és felkapva a sráchoz rohantam, majd erőteljesen oldalba trafáltam. A szék szanaszét tört rajta ő pedig a földre rogyott tőle. Nekifutásból hasba rúgtam, mire néhány métert végig csúszott a földön és a pult mellett állt meg. Neki futottam, hogy újabb rúgással jutalmazzam meg, de mikor elértem volna hirtelen megpördült a földön és egy rúgással kikaszálta a lábaimat, amitől egy ormótlan nagyon estem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Csüt. Ápr. 14, 2011 7:50 am

Ahogy felkászálódtam a fiú felém nézett, én meg meg is indultam fele. A jobb egyenese elől pont le tudtam gugolni, a testét pedig igyekezett védeni, így maradt a láb. Egy rúgást indítottam meg ebből az igen érdekes pózomból a térdének, ami igaz éppen hogy, ám közben egy férfi lefogott hátulról, és hátrarántott. Könyökömmel hátracsaptam, mert szerencsére csak szinte mintha átölelt volna csak, úgy fogott, bár részben nem volt annyira bíztató ez sem. Az férfi el is engedett a könyökös után, én meg fordultam egyből, hogy kiüssem, ám a szemem sarkából még láttam, hogy a srác nagy kínokkal küzd a térde miatt, ami mosollyal töltött el. Ekkor végre megfordultam a még mindig az orrát fogó férfi fele, majd egy ormótlan nagyot ütöttem az arcába, és éreztem, hogy a fogak biztosan törtek, de lehet az állkapocs is megérezte. Vissza is fordultam rózsaszín hajú "barátomhoz", aki immáron nagy nehezen talpon volt, és meg is indultam fele, hogy ne legyen még véletlenül sem magányos. Neki is egy hasonló jobb horgost szántam, mint az előzőnek, ám a srác egy sikítás kíséretében lehajolt, és a mögötte lévő faoszlopba csaptam.
-A rohadt életbe! - ordítottam fel fájdalmamban, majd egyből vissza is rántottam a kezem, és megnéztem, hogy nem-e lett a csontnak nagyobb baja, bár úgy tűnt, hogy megúszta ezt most. Épp fordultam volna oldalra, hogy megnézzem merre iramodott meg a rózsaszín srác, mert nem láttam hirtelen, ám ekkor erős fájdalmat éreztem az oldalamban, amitől össze is rogytam. Ekkor szembesültem pár fadarabbal amik mellettem hullottak le, így kivehettem a fájdalom mellett is, hogy egy szék talált a végére az oldalamban. Hirtelen mégegy nagy fájdalmat éreztem a testemben, ám ez most a hasamtól jött, amibe Pinky egy szépet belerúgott, és csak a pult fogott meg a csúszásban. A srác nem tétovázott, ismét indult volna meg felém, ám ezt most láttam is, és a kezemben lévő fájdalom is lassan enyhült a másik két fájdalomérzet miatt, így figyelemmel kísérhettem, hogy ismét egy rúgással próbálkozik. "Na, abból nem eszel, öcsi!" - vigyorodtam el gyengén, majd amikor a közelembe ért pördültem egyet, és elkaszáltam a lábait, amitől egy elég nagyot nyekkent a földön. Miután a srác nyekkent igyekeztem a lehetőségeimhez mérten gyorsan felállni, majd a ruhájánál fogva nekivágtam a fapultnak, aminek az ajja kissé be is szakadt. Nem hagytam neki inkább pihenőt, rátérdeltem a lábaira, és egyből be is húztam neki egyet, csak hogy érezze a törődést, ám éreztem, hogy ismét úrrá válik rajtam a szadizmusom, nem bírtam ki, hogy ne okozzak a srácban nagyobb kárt, hiába feküdt ott. Megfogtam a srác bal kezét, ha már az hevert ott előttem közvetlenül, majd megfogtam a kézfejénél, és a két hüvelykujjam a gyűrűsujja utolsó ujjpercéhez tettem.
-Egyet a papáért! - mondtam egy széles vigyor kíséretében, majd elkezdtem hátratolni az ujját, amíg az egy hangosat nem reccsent, és vissza nem hajlott szinte teljesen a kézfeje tetejéig. A srác felüvöltött fájdalmában, amit hirtelen nem is csodáltam, ám ennyinél még nem akartam leállni. Ugyanúgy elkezdtem helyezni a két ujjam a középső ujjánál is, majd rá vigyorodtam a srácra.
-Most egyet a mamáért is! - majd akartam ismét hátratolni ezt az ujját is, ám ekkor egy elég erős öklöst kaptam az arcomba és ledőltem a srácról. Hirtelen ért az ütés, így eltelt pár másodpercbe, amíg felkeltem, ám ekkorra már a srác is talpon volt. "Ennyi erő volt még benne?! - lepődtem meg kissé, majd megindultam felé. A jobb egyenesem elől elhajolt, és a sípcsontjával a térdem érte egy szép rúgással, amitől össze is rogytam. A srác nem szórakozott, egyből rámvetődött, majd jobb kezével kaptam két ütést is, hála hogy kis ideig nem szeretné szerintem a bal kezét használni, amitől még mindig nem ült le a vigyor az arcomról. A srác ekkor felkapott, rátett a pultra, majd végighúzott rajta. Menetközben mindent letaroltam, ami akkor ott volt, legyen az tányér vagy pohár, esetleg üveg, a pult végéhez közeledvén pedig elengedett, ám a lendület még tovább vitt egészen a végéig, majd nyekkenve estem utána a földre. "A kis rohadék, ebben még mindig van erő, huh..." - kezdtem ismét hergelni magam amikor felkeltem a pult mellől, majd láttam, hogy épp egy új fickót rendez le. Megindultam felé, majd amikor ezt észrevette úgyszint, méghozzá egy ütéssel próbálkozott, ám az elől lehajoltam és belefejeltem a hasába. Itt nem álltam le, hanem megfogtam a combjainál fogva a srácot, és átdobtam magamon, aki ezt egy hangos landolással köszönte meg.
-Nana, kisbarátom, még nincs itt az alvás ideje! - vigyorogtam a srácra, majd megfogtam a grabancánál fogva, felemeltem, ekkor jobb kezemmel a fejét fogtam meg, majd belevágtam azt a pultba, de úgy, hogy az betört. Ekkor egy ordításra oldalra figyeltem.
-Hagyják abba a verekedést, kezeket fel! Elég volt ennyi a rongálásból! - ordította egy férfi, amikor pedig megláttam, hogy kik hangoskodnak ennyire, akkor négy haditengerészt láthattam, akik puskát tartottak maguk mellett, ám nem emelték ránk célzásul. "Hát ezt itt rontottátok el barátocskáim!" - vigyorodtam el, majd felkaptam Pinkyt.
-Kapjátok el! - ordítottam feléjük, majd eldobtam a srácot, és az valamilyen testrészével elérte az összes tengerészt, így teljes tarolás lett a vége.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 19, 2011 8:32 am

Amint földet értem mát éreztem is, hogy valaki megragad a ruhámnál fogva és már repültem is egyenesen a pultnak. A faobjektum az ütközés hatására beszakadt. Valósággal csillagokat láttam, legalábbis valami fény körözött a fejem fölött a plafonon. Mint kiderült a csillár volt az, amit valami eltalálhatott és azért kezdett mozgásba lendülni. Már éppen próbáltam volna felállni, de ekkor rám huppant a srác és nem hagyott. Behúzott egyet, amitől már megszédültem. Megfogta a kezem és maga elé húzta. Éreztem ahogy rászorít a kézfejemre és nem engedi, hogy visszahúzzam. először nem értettem mit akar ezzel, de amint elkezdte nyomni a gyűrűsujjamat hátra, tudatosult bennem a szörnyű terve. Hiába próbálkoztam ellenállni és visszanyomni az ujjam vagy épp kiszabadítani a kezem a szorításból, már esélytelen volt.
- Egyet a papáért!
A következő pillanatban egy hangos reccsenés jelezte, hogy eltört az ujjam. A fájdalom szinte elviselhetetlen volt. Meg se próbáltam visszafogni a fájdalmamat. Hangosan felordítottam, de itt még nem volt vége a megpróbáltatásoknak. Ekkor a srác rátette az ujjait a szomszédos ujjamra.
- Most egyet a mamáért is! – mondta vigyorogva és már el is kezdte volna tolni, de itt már ösztönösen cselekedtem.
~ Azt már nem!
Megfeszítettem minden izmomat és egy jobb horgot küldtem be neki, amitől azonnal elengedett és még le is repült rólam, aztán elkenődött a földön. Gyorsan felpattantam utána és a törött ujjamra tettem a kezemet akaratlanul is, de aztán egyből el is húztam, mert már az érintéstől eléggé fájt.
Ezüstös barátom is ekkora már felkelt. Arcára meglepődöttség ült, de hamar túllépett rajta és rám támadt. Egy jobb egyenessel indított, de szerencsére időben sikerült elhajolnom előle. Ezután viszont az én kezemben volt a támadás lehetősége. Elindítottam a lábamat felé és a lábszárammal el is találtam a térdét, amitől össze is rogyott, de itt még nem álltam meg. Nehogy már el legyen kényeztetve. Bevittem neki egy jobb egyenest, aztán még egyet lévén, hogy a ballal most nem szívesen támadtam. Azt inkább meghagytam védekezésre, bár így is folyamatosan lüktetett az ujjam.
Ezután megragadtam a ruháját – amíg még volt rá lehetőségem – és felhajítottam a pultra. Ott aztán megragadtam a hátánál és tolni kezdtem rajta. Végig csúsztattam a pulton és letaroltam vele mindent, ami csak fönt volt. Mielőtt még elértem volna a végét hirtelen elengedtem, ám ő még serényen csúszott tovább, majd a végénél hangos csattanással ért földet.
Már ugrottam is volna utána, de egy nagydarab szakállas pasas megragadta a vállamat és visszarántott. Megfordultam, majd elhajoltam egy ütés elől. Kiléptem előre aztán egy láblendítéssel kikaszáltam a lábát közben pedig mellkason ütöttem, majd megtoltam, amiknek a következtében a súlyos test eldőlt és hatalmasat csattant a földön. Visszafordultam az ellenfelemhez, aki eddigre már talpon volt, sőt már jött is felém. Amint összetalálkoztunk már ütöttem is felé, de lehajolt előle és a hasamba fejelt. Ekkor ráfogott a combomra és már át is lendültem fölötte és a padlón kötöttem ki.
- Nana, kisbarátom, még nincs itt az alvás ideje!
Rám vigyorgott, majd megragadott és beleverte a fejemet a pultba. A koponyám és a pult találkozásának csupán egy kráter maradt örök emlékezetül. Gyorsan visszarántotta a fejemet és már lelkiekben felkészültem az újabb körre, de az elmaradt. Helyette kiabálás hallatszódott a kocsma végéből.
- Hagyják abba a verekedést, kezeket fel! Elég volt ennyi a rongálásból!
A következő pillanatban csak annyit éreztem, hogy a magasba emelnek.
- Kapjátok el!
- Én tiltakozóóóóm!
És már repültem is az új jövevények felé, akik mint kiderült haditengerészek voltak. Mint a tekegolyó a bábúkat, úgy taroltam le a tengerészeket.
Nem is zavartatva magam felálltam és leporoltam a nadrágomat aztán megindultam az ezüstös srác felé. Egy jobb horoggal indítottam, de ő elhajolt és támadt is egy jobb egyenessel. A bal karommal meg blokkoltam és válaszképpen körívesen felé ütöttem, de hátra szökkent, így már nem érhettem el. Ekkorra felkelt egy haditengerész és megiramodott felénk.
- Azt mondtam abbahagyni!
Mindketten megálltunk és felé fordultunk, majd mintha egymás tükörképei lennénk behúztunk egyet a tagnak. Én a bal orcáját, cimborám pedig a jobbik felét ütötte meg, mire a fickó vagy négy métert hátra zúgott. Erre már a többi tengerész is felénk fordította a tekintetét és a fegyverük csövét is.
- Fel a kezekkel! Le vannak tartóztatva!
Egymásra néztünk és egy biccentéssel jeleztünk a másiknak, hogy tisztában vagyunk a helyzettel és első a tengerészet probléma. Aztán majd később lerendezzük egymás között, amit le kell.
Kimozdultam oldalra és az egyik tengerész felé kezdtem futni. Amint elértem alulról egy felütéssel állon ütöttem, majd mellkason, végül pedig fordulásból gyomorszájon rúgtam. Kezéből elejtette a puskát, ő maga pedig hátrarepült és kettétört egy asztalt.
Utána már fordultam is és visszakézből arcon ütöttem a mellette ácsorgó tengerészt. Ám itt nem álltam meg. Elkaptam a kabátjánál fogva és rántva rajta egyet nekivágtam az ablaknak. Hangos csörömpöléssel törte át az ablakot és repült ki az utcára, az üvegdarabok pedig a földre szóródtak.
Eddigre az ellenfelem is végzett az adagjával és újra egymásnak eshettünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Ápr. 19, 2011 7:49 pm

A srác a tarolás után felkelt, majd leporolta a nadrágját, mintha ez az előző jelenet lett volna számára a lehető leghétköznapibb, majd meg is indult felém. Egyből támadásba is lendült ahogy ütéstávhoz ért, méghozzá egy jobb horoggal. Ez elől sikerült elhajolnom, majd ellentámadásba is indítottam a jobb karommal, ám ő ezt blokkolta. Ekkor a szemem sarkából láttam, hogy körívesen próbálkozik, így sikerült még hátraugranom előle. "Huh, van még szufla a srácban azért!" - dícsértem meg magamban, ám ezt egy harsány hang szakította félbe.
-Azt mondtam abbahagyni!
Mindketten egy pillanatra meredten néztünk az újdonsült jövevények, azaz a haditengerészek "szónokára", majd szinte egyszerre kapott egy-egy öklöst tőlünk az arca két oldalára, amitől megtanult pár méter erejéig repülni az emberünk. Mivel arra voltam épp fordulva, hála az iménti ütésnek, láttam ahogy nem éppen jó szemmel reagálják le a haditengerészek az iménti kis duettünk sikerességét, egyből a fegyverükhöz nyúltak és azok csöveit nekünk szegezték.
-Fel a kezekkel! Le vannak tartóztatva! - mondta harsány hangon az egyikőjük, miközben az iménti madárkánk éppen kászálódott fel a padlóról.
Egymásra néztünk rózsaszín hajú "barátommal", és egy biccentéssel jeleztük egymásnak, hogy most a kézen fekvő problémával kellene foglalkoznunk, egymást gyepálhatjuk még eleget utána is.
Nekem a jobb oldalon lévő kettő jutott, a kettő közül az egyik pedig a frissen elrepült madárkánk volt. Gyors megindulással az "új" emberünket a bal lábammal erőből bordán rúgtam, majd ezt a fordulati erőt felhasználva a jobb lábam is a forgás irányába engedtem, és a madárembert gyomorszájón sarkaltam. Miközben én ez a kis mutatvány után a földre huppantam úgy tett a két haditengerész is. Aki kapta a dupla pofont, az nem nagyon akart felkelni a földről, a másik pedig a falnak esett. Gyorsan felugrottam, a falnak esett férfit felkaptam a grabancánál fogva és megetettem néhány ökölbe zárt pofonnal, majd amikor végeztem akkor neki dobtam egy oszlopnak. Amikor oldalra néztem, hogy megnézzem hol tart újdonsült "szövetségesem", akkor láttam, hogy az egyik férfi nem igazán akar már felkelni, a másikat pedig éppen akkor dobta ki az ablakon. Jöhetett az újabb felvonás a mi kis összecsapásunknál.
Egy jobb lábbal indított rúgással kezdtem, ami még éppen elkapta a bokáját, aminek hála el is kezdett jobbra dőlni, és ezt a kis megingását kihasználva ebből a kissé kifordított állásból egy bal horoggal arcon is találtam. Ekkor egy hirtelen nyomást éreztem a gyomromban, majd egy fél pillantást levetvén láttam, hogy a srác lába van ott amíg az ütés hatására el nem kezdett kissé csúszni a padlón. A rúgás hatására kissé én is hátrahőköltem, majd ismételten vérszemet kapván megindultam felé. Egy rúgással akartam a padlón lévő srácnak kedveskedni, de ekkor megindította a lábát felém, én pedig hiába igyekeztem felugrani előle, már késő volt és egy nagyot csattanva estem az oldalammal a földnek, ám amilyet estem inkább hátra feküdtem fájdalmamban, mint hogy azon az oldalamon legyek. Ezzel követtem el egy óriási hibát, mert Pinky nem tétovázott, egyből fölém lendítette a lábát, amit már nem tudtam lereagálni, részben az előző fájdalomnak hála, így sarokkal kaptam tőle egy gyomrost, aminek hála majdnem ki is jött az azesti alkoholmennyiség, amit magamhoz vettem addig. Itt kaptam néhány mesodperc pihenőt, mert a srác arébb ugorva kezdte összeszedni magát, így egy-két másodperc fetrengés után próbáltam felkelni, ám ezt rosszkor próbáltam. Pinky megindult, és azt a kevéske távot nekiindulásnak felhasználva állon térdelt. Padlót viszont már nem fogtam miatta, mert megfogta a ruhám és kaptam egy-két ütést is, amikor jött három ember hirtelen és lefogták. A fiú akarva-akaratlanul is, de elengedett, így volt némi időm összeszedni magam. Némi analízis és igazítgatás után megállapítottam, hogy nincs sem törés sem repedés, sőt még a fogaim is egyben vannak, így nagy baj nincs, azt leszámítva, hogy iszonyatosan zúgott tőle valamiért a fejem. Kissebb kínok árán, de összeszedtem magam, hogy felkeljek, amire ez pedig sikerült is, addigra ismét letudta a srác a zavaró tényezőket, így jöhetett összecsapásunkban immáron a sokadik menet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Hétf. Ápr. 25, 2011 5:24 am

Először ő támadt méghozzá egy rúgással, ami elől sajnálatosan nem tudtam kikerülni. A támadás a bokámat érte, aminek következtében jobbra kezdtem dőlni, azonban nem akartam meghagyni neki a totális győzelem örömét erre a támadás ciklusra és felé rúgtam. Közben ős sem tétlenkedett, hanem egy bal horoggal képen törölt, viszont én ekkor a lábammal elértem a gyomrát. A két kölcsönösen sikeres támadástól eltávolodtunk egymástól. A különbség csak annyi volt, hogy én a földre estem és végig mostam a hátammal a padlót, addig ő csak hátra tántorodott néhány lépést.
Ezután viszont sebesen megindult felém, amit nem vártam tétlenül. Nem keltem fel inkább teljesen rákoncentráltam. Mikor elég közel ért hozzám felé lendítettem a lábamat söpörve. Mivel nem tudott előle felugrani, ezért sikeresen kigáncsoltam ás a földre terítettem, azonban itt még nem állt meg a támadásom. A söprő lábamat a mozdulat végén megállítottam és magasba emelve a srác gyomra fölé vittem, majd egy gyors és határozott mozdulattal a hasfalába építettem a sarkamat.
Azonnal visszahúztam a lábamat, majd lendülve egyet hátra kigurultam és talpra szökkentem. A találatom teljesen sikeres volt, mivel még ekkor is a földön vonaglott. Lassan kezdte összeszedni magát és megkísérelt talpra állni. Ezt nem hagyhattam. Addig üsd a vasat, amíg meleg, tartja a bölcs mondás és én is ennek megfelelően cselekedtem. Nekifutottam, majd mikor a talpra állás felé félúton járt, lendületből állon térdeltem.
A lendület hátravitte volna, azonban én még előtte megragadtam a ruháját és nem engedtem, hogy a lendület megszöktesse előlem. Mikor balkézzel rámarkoltam rosszul fogtam meg és a fájó ujjamat is kénytelen voltam használni. A fájdalom végig nyílalt az ujjamban, azonban most nem volt időm ezzel foglalkozni. A jobb kezemet hátralendítettem és képen töröltem, majd újra megismételtem. A harmadik ütésnél hirtelen megragadták a testemet több különböző ponton, így a harmadik ütés elmaradt.
Két cingár szinte velem egykorú srác ragadt meg a vállamnál fogva és húzott vissza. Amint megfordultam az egyikük behúzott egy az államra célozva a másik pedig egy gyomrost küldött be. Az ütéseik meglehetősen gyengék voltak, de azért megéreztem őket. Viszont, amin elcsodálkoztam, hogy voltak képesek ilyen sokáig húzni a bunyóban, mikor már a fél kocsma padlót fogott. Talán gerillaharcot vagy valamilyen más taktikus harcmodort alkalmaztak, azonban ezek szemtől szemben nem fognak működni ellenem.
Felütöttem a kezeiket, amikkel eddig fogtak, aztán egy jobb egyenessel képen töröltem a jobb oldalit, majd egy jól irányzott rúgással hasba rúgtam a másikat, aki végig szállt a kocsmán és egy asztal bánta a landolását.
Amint visszafordultam egy jobb horoggal találtam szembe magamat, ami azt jelentette, hogy ezüstös barátom már talpon is volt. Az ütéstől kicsit megtántorodtam, de nem szédültem meg annyira, hogy hanyatt essek, vagy ne tudjak védekezni a következő ütése elől. Egy bal egyenessel folytatta, amit az alkarommal eltérítettem és közben folyamatosan hátráltam.
Egy harmadik ütése elől lehajoltam, majd alulról indítottam felé egy ütést, de nagyon ügyesen oldalra fordult és kitért előle. Egyre jobban kezdte kivívni a tiszteletemet. Messze kiemelkedett a többi ember közül, akik a kocsmában voltak. Fogadni is mertem volna rá, hogy talán ő sem innen származik és úgy, mint én, csak ma esti látogató lehet. Elvigyorodtam.
- Mi a neved? – kérdeztem tőle, miután felé ütöttem, de ő kitért előle. Fontosnak éreztem, hogy tudjam méltó ellenfelem nevét.
- Végül is, megérdemled felnyitás előtt, hogy elmondjam a nevem...egész jó vagy kölyök. Fuyuma Sadoishi vagyok, na és te?
Visszakérdezéssel egyszerre egy ütést is küldött felém, amit sikeresen hárítottam és már készültem volna bemutatkozni, mikor kivágódott az ajtó és a betóduló haditengerészek közül az egyik elkiáltotta a magát:
- Dragon D. Kay! Le van tartóztatva!
- Ó már csak ti hiányoztatok! – szóltam vissza nekik szemrehányóan. A haditengerész kivonta a kardját és megindult felém, mire én a lába közé rúgtam egy széket, amitől felbotlott. Tovább rohantam felé és útközben felkaptam egy üres boros üveget, amit azonnal széttörtem a fején, ahogy elértem és elterült a földön. Az ajtón tovább tengerészek tódultak be és özönlötték el a kocsmát. Az emberek nagy része már a földön feküdt összeverve és rajtunk meg a tengerészeken kívül már talán csak egy maroknyian maradtak. Persze eszembe sem jutott, hogy az emberek a mi oldalunkra állnának, hacsak nem öntöttek fel annyira a garatra, hogy kinyíljon a csipájuk, de ebben nem bízhattam.
A tengerészek két csoportra váltak. Az egyik kisebb csoport felém vette az irányt, míg a másik egy picivel nagyobb csapat, pedig a többi emberhez tartott, hogy lerendezzék őket. Sadoishi – mint megtudtam bunyós cimborám nevét – tárgyalás nélkül neki esett a nagyobb csapat egy részének, a többi emberrel együtt, akik nem szerettek volna éjszakázni a hűvös cellában.
Hirtelen egy vágás jött felém, ami elől hátra ugrottam egy oszlop mellé. Újabb vágás érkezett, ami elől sikeresen lehajoltam, a tengerész kardja pedig beleállt az oszlopba. Ekkor jött el az én időm. Előre mozdultam és alulról induló felütéssel állon vertem a tengerészt. A fickó repült pár métert aztán elterült a földön. Gyorsan oda fordultam az oszlopba ragadt kardhoz és rámarkoltam, aztán megpróbáltam kihúzni, de akárhogy rángattam nem akart kijönni. Végül már ott tartottam, hogy az egyik lábammal is megtámaszkodtam az oszlopon és a testsúlyomat is beleadva húzta a kardot. Nagy nehezen sikerült egy hirtelen mozdulattal kirántottam, ám ekkor valami keménynek ütközött a könyököm. Hátrafordultam és egy tengerész dőlt oldalra vérző orral. Úgy tűnt nem vettem észre, hogy mögém osont, és amikor kirántottam a kardot teljes erőből orrba könyököltem.
- Bocsesz, véletlen volt.
Ekkor felbukkant egy másik tengerész kirántott karddal és rám támadt. Talán hülye ötlet volt kardot szerezni, mert igazából nem értettem a fogatásához. A tengerész folyamatosan támadt én pedig kiáltozva hátráltam és magam elé tartva a kardot védekeztem a csapásai elől. Egy darabig így haladtunk a kocsmán, aztán hirtelen megtorpantam.
- Várj! – kiáltottam rá és megálljt mutattam a kezemmel –Az ott nem a Flotta admirális?! – a tengerész reflexszerűen megfordult. Későn jött rá az átverésre és mikor visszafordult volna a támadáshoz, én már teljes erőből arcon vágtam, majd eldobtam magam mellé a kardot.
- Barom! Mit keresne itt a Flotta admirális? – kérdeztem az ájult tengerésztől nevetve. Ekkor vettem észre az ajtó előtt felsorakozó három tengerészt, akik puskát tartottak felém.
- Célra tarts!
Nem vártam meg, míg tűzparancsot ad. Azonnal előrántottam a két pisztolyomat és három halálpontos lövést leadva kilőttem a kezükből a puskát. A szám elé tartottam a csövet és elfújtam a kis füstöt.
- Ejnye fiúk, ha itt lövöldözni kezdtek még a végén valaki megsérül – szóltam nekik vigyorogva, aztán elraktam a pisztolyokat és egy üres üveget felkapva feléjük futottam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Hétf. Ápr. 25, 2011 6:49 am

Ahogy fordult volna felém Pinky egy jobb horoggal megkínáltam az arcát, amitől hátra is tántorodott némileg. Ezt követően kissé felbuzdultam, hogy nálam a kezdeményezés, és lendítettem is a bal karom, amire nem túl sokkal mielőtt elérte volna oda tudta kapni a kezét, így nem talált célt a bal egyenes. Ennyinél nem álltam le, indítottam a jobbat is ugyan úgy, ám ez elől sikerült lehajolnia, és egy felütéssel az állam vette célba, ami elől sikeresen ki tudtam fordulni. "Na, eddig neki ment jobban, de kezdek végre ráérezni a stílusára... bár elég későn, mert kezdem érezni, hogy órákig nem fogom ezt még én sem bírni. Van szufla benne, annyi szent." - gondoltam ismételten egy ütés közepette, ám ő ezt is kikerülte, és elvigyorodott.
-Mi a neved? - kérdezte az előbbi vigyor, na meg egy ütés kíséretében, ami elől elhajoltam.
"Most komolyan mondjam meg neki a nevem...? Habár, rég találtam valakit aki ennyire bírta volna a bunyót, így egye-fene, nem baj, ha megtudja, hogy hogy hívnak mielőtt felnyitom." - vigyorodtam el én is.
-Végül is, megérdemled felnyitás előtt, hogy elmondjam a nevem...egész jó vagy kölyök. Fuyuma Sadoishi vagyok, na és te? - kérdeztem vissza, na és az ő példáját követve a beszéd alatt próbáltam volna megcsapni úgy stílusosan, de nem jött össze, sikeresen hárította. Ekkor az ajtó becsapódott, amire akarva-akaratlanul is odafordultam, és nem mást láttam, mint egy szép nagy csoport haditengerészt.
-Dragon D. Kay! Le van tartóztatva! - ordította el magát az egyikőjük.
-Ó, már csak ti hiányoztatok! - válaszolt Pinky, amire én felé fordultam, és kérdően felhúztam a szemöldököm.
"Ez a hülye kölyök vonzza csak a bajt?! A haditengerészekről nem is beszélve..." - gondoltam, ám inkább nem nyitottam ki a szám.
Eközben a srác két tereptárgynak hála le is terítette a szónokot, aki az előbb olyan szépen elordította magát, azon a szép hangján, mely szexuálisan izgatta a fülem. Mintha ez lett volna a végszó, még vagy húsz haditengerész beözönlöt, ha nem több. Két csoportra váltak, harmada körülbelül Pinkyt vette célba, míg a maradék a többi bentlévőt. "Kis rózsaszín bajtársam tud vigyázni magára... ám a többi bentlévőről nem vagyok ennyire meggyőződve. Jobb lenne rajtuk segítenem, nem csak a sráccal foglalkozni, akit Karl-nak vagy minek hívnak. Őt utána is lerendezhetem, ha már ennyire ráéreztem a stílusára." - határoztam el magamban, majd bevetettem magam a tömegbe, és vagy három haditengerészt le is taroltam. Egy alattam volt, , azt két öklössel ki is fektettem gyors, ám ekkor egy ütést éreztem a hátamon.
-A rohadt életbe, kis senkik! - hergeltem magam kissé, majd hanyatfeküdtem, és páros lábbal hátrarúgtam, pontosan fejbe az épp lehajoló haditengerészt. Gyorsan felpattantam, erre egy haditengerészekből álló gyűrű közepén találtam magam.
-Na jó, emberek, ez így nem vicces. Kettesével gyertek maximum, és akkor már van értelme is a mókának! - ajánlottam fel a dolgot egy vigyor kíséretében, erre egy haditengerész landolt mellettem. Oldalra kaptam a fejem, és egy maroknyi kocsmai verekedőt pillantottam meg, akik igyekeztek rendet rakni a haditengerészek között.
Több sem kellett nekem ennél, elvetődtem az egyik terpeszben álló haditengerész lábai között, ám azokat vittem magammal a két lábfejemmel, így az látványosan bukott egy orrost. Felpattantam gyorsan, felkaptam az imént orraeső haditengerészt, majd odaordítottam a többi haditengerésznek, akik igyekeztek a kocsmai verekedőket leütni, hogy hűvösre rakhassák őket.
-Hé vízihullák! Itt ne felejtsétek ezt a tölteléket! - jött ki belőlem.
Egy részük felém is fordult, és ekkor dobtam el a kezemben lévő srácot. Párat meg is fektetett az alacsonyan szálló társuk. Felkaptam ekkor az egyik embert a tömeg aljából, adtam neki két pofont, de persze stílusosan ököllel, majd visszaraktam a kupac tetejére. Épp ki akartam szedni egy újabbat, amikor pár lövésre lettem figyelmes. Fordultam a hang irányába, akkor pedig láttam, hogy Pinky épp eltesz egy pisztolyt, majd elindul kifele. "Hmm, nem is rossz ötlet, kicsit szétnézve tényleg már csoda, hogy egyben van ez a csehó még..." - állapítottam meg, amjd ráálltam az egyik haditengerész hátára, csak hogy jobb helyem legyen a szónoklatomhoz.
-Emberek, állj egy pillanatra! - kezdtem bele egy erős hangon, amire csodával határos módon meg is álltak... bár vicces volt, hogy szinte mindegyikőjük kezében ott volt egy haditengerész. - A kocsma már elég sokat szenvedett ez a mai verekedés után... szerintem senki nem akarná magát egy leszakadt tető alatt találni, szóval azt javaslom, hogy dobjuk ki ezeket a vízihullákat! Kint meg mindenki kedvére azt gyepálhat tovább, akit akar... na meg aki hagyja. - fejeztem be a mondandóm, majd amikor körbenéztem pár értelmetlen arcot láttam csak.
Néhány másodperc elteltével azonban egy férdi felbuzdult, a többiek pedig birkaként követték, mintha csak az ő szavára vártak volna.
El is kezdtük kidobálni őket. Az ablak már ki volt törve hála Pinkynek, vagy Karlnak, vagy hogy hívják, így csak dobálnunk kellett a jómadarakat. Elég gyorsan végeztünk, mert átlagosan mindenkire három vagy négy eszméletlen, avagy valamilyét erősen fájlaló haditengerész jutott... egy szép kis szemétkupac gyűlt össze belőlük az ablak előtt, majd kimentünk diadalittasan.
-Na, most hogy itt mindenki szépen egybegyűlt, a vízihullák is kint vannak... folytassuk a mókát! - vigyorodtam el, majd a mellettem lévő férfinak behúztam egyet, hogy az hanyatt esett egyből.
Mintha mindenki csak erre várt volna, nekiesett a mellettelévőnek. Ekkor észrevettem az általam már annyira ismert rózsaszín hajzuhatagot. Megindultam felé, majd épp, hogy felém nézett, a jobb öklömmel megcsókoltattam. A fiú kissé megtántorodott, ám mielőtt megállhatott volna egy kilógó haditengerész lábában hanyatt esett, én pedig rávetődtem és ráültem a hasára.
-Rég találkoztunk pajti! - vigyorodtam el, majd megcsókoltattam ismét a jobb öklömmel, ami után a bal is soros volt.
A harmadik ütésig már nem jutottam el, mert egy hirtelen öklöst kaptam az arcomba, amitől szabályosan lerepültem a fiúról.
- Na jól van, melyik vadbarom találta magát ennyire viccesnek?! - fakadtam ki magamból, amjd megpillantottam egy nagydarab férfit, aki lehetett vagy két méter magas, és minimum száztíz kiló. - Bocs haver, de a gorillavadászat nem engedélyezett sport, így pattanj odébb Pinkytől. - javasoltam neki miközben felkeltem, ám ő meg sem mozdult. - Hát jó, akkor majd lesz még egy indokom, hogy fussak a haditengerészet elől, ha egy gorilla bántalmazását is felróják! - majd ezzel neki is estem.
Pár gyengébb ütésem minden gond nélkül kivédte, majd adott egy gyomrost, amiben volt némi erő, így egy fél lépést hátratántorodtam, ám utána újúlt erővel estem neki, és most már nem tudta magát védeni, mert több erőt adtam az ütéseimbe. Pár öklös pofon után, és pár foggal kevesebbel elég hamar padlót fogott, amikor ismételten kaptam egy öklöst lesből és oldalra tántorodtam.
-A rohadt életbe már ezekbe a hülyékbe, hogy mindig csak ilyenkor mernek nekem jönni! - ordítottam el magam, majd amikor oldalra pillantottam Pinkyt láttam meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dragon D. Kay
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 41
Regisztráció ideje : 2010. Nov. 04.
Kor : 26
Tartózkodási hely : nem árulom el, hogy az East Blue-n

Karakter Információ
Tapasztalat:
545/8000  (545/8000)
Pénz: 130.000 ßeli
Vérdíj: 310.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Szer. Május 25, 2011 5:31 am

A tengerészek először a kezüket szorongatták, ahonnan kilőttem a fegyvereket, aztán a középső elordította magát.
- Kapjuk el!
Felém rohantak és a középső előhúzta a kardját. abban a pillanatban hozzá vágtam az üres üveget, ami a fején szilánkosra tört, az ütés erejétől pedig hanyatt vágódott.
- Na-na! Az igazság embereitől elvárná az ember, hogy igazságosan küzdjenek! – szóltam feléjük hatalmas vigyorral az ábrázatomon, majd elértem őket és a jobboldalinak térddel a gyomrába szökkentem. A férfi hátravágódott, de a társa egy ormótlan nagy jobb egyenessel torolta meg ezt. Oldalra tántorogtam tőle, majd felé fordultam, hogy felvegyem a kesztyűt, de újabb ütés érkezett, amit nem bírtam kivédeni. Akaratlanul is hátraléptem miatta, de nem menekülhettem. Még egy ütés érkezet, ám ezúttal a gyomromba. Ráfogtam a kezére és nem engedtem, hogy visszahúzza. A haditengerész ezen nagyon meglepődött, de nem annyira, mint mikor ezután teljes erőből megfejeltem a homlokommal az orrnyergét. A fickó vérző orral borult a földre.
Még ekkor sem lélegezhettem fel, ugyanis a tengerész, akit hasba térdeltem, már felpattant és kivont karddal támadt felém. Oldalról suhintott, mintha le akarná vágni a fejem. Ezt a rögtönzött kivégzési kísérletet nagyon nem néztem jó szemmel, de nem sokat tehettem ellene. Nála volt a fegyverkezési fölény. A vágás elől lehajoltam, így csak néhány hajszálam bánta a dolgot. A következő támadás egy felülről lefelé irányuló vágás volt, ami elől kénytelen voltam kigurulni oldalra.
Az ajtó előtt felpattantam és előrántottam az egyik pisztolyomat, majd a kard markolatára célozva lőttem. A találat meg is hozta az eredményét, ugyanis a kard kifordult a tengerész kezéből, mielőtt még újra felém csaphatott volna. Kárörvendően felnevettem, de ekkor valaki megragadta a bokámat és nem bírtam ellépni. Lenéztem és az a haditengerész szorongatta a lábamat, akit először kiütöttem az üveggel. A társa ezt kihasználva elém lépett és behúzott egyet. A szorongató ekkor elengedett én pedig megadva magam a fizika törvényének kivágódtam a kocsma ajtón.
Az arcomat dörzsölgetve keltem fel a földről és egy kis felgyülemlett vért köptem ki a számból.
- Kicsit keményebbek vagytok, mint gondoltam.
A két haditengerész csak komoran nézett rám és nem szóltak semmit, aztán az egyikük megindult felém. Egy jobb egyenessel célozta meg az arcomat, de kiléptem előle és ráfogtam az ütő kezére. A jobb lábammal rátapostam a lábfejéra, amitől felordított én pedig a szabad kezemmel egy alulról indított ütéssel állon vágtam. A fickó elkezdette hátra dőlni, én pedig ugródeszkának használva elrugaszkodtam róla és a társára vetettem magam. Mindketten a földre kerültünk, utána pedig megállás nélkül püfölni kezdtem, ahol csak értem lehetőséget sem adva arra, hogy visszatámadjon. Miután az ütésektől eszméletét vesztette felkeltem róla és támolyogva megropogtattam néhány csontomat.
Kicsit már csöngött a fülem, de mintha hangokat hallottam volna magam mellől. Oldalra néztem és a következő pillanatban egy felém száguldó öklöt tudott csak feldolgozni az agyam. Az ütéstől megtántorodtam és egy balul sikerült hátralépés után felbuktam az előbb elgyepált tengerészben. A világ fordult egyet körülöttem, aztán ennek tetejébe, még valaki rá is ugrott a hasamra.
- Rég találkoztunk pajti! – vigyorgott rám Fuyuma. Épp készültem visszaszólni neki, hogy nem különösebben hiányzott, de ekkor behúzott nekem egyet, aztán a másik kezével is megismételte a műveletet.
Nagy szerencsémre harmadszorra már nem bírta megismételni, mert valaki leütötte rólam.
- Na jól van, melyik vadbarom találta magát ennyire viccesnek?!
Felnéztem a „segítőmre”, aki maga volt a megtestesült hústoronyság. Fogalmam sem volt, hogy tudta magát úgy meghúzni a tömegbe, hogy ne vegyem észre. Másfél-két fejjel simán kilógott a tömegből és az arca se volt mindennapi.
- Bocs haver, de gorillavadászat nem engedélyezett sport, így pattanj odébb Pinky-től – szólt oda a kétajtós szekrénynek Fuyuma, de szemmel láthatólag meg se mozdult – Hát jó, akkor majd lesz még egy indokom, hogy fussak a haditengerészet elől, ha egy gorilla bántalmazását is felróják!
Fuyuma neki ugrott én pedig oldalra kigurulva eldöcögtem a képből, majd lassacskán feltápászkodtam és helyre ráztam magamat. Megdörzsölgettem a fájó arcomat, azt ezüstös barátom felé vettem az irányt. Pont abban a pillanatban ütötte ki a nagydarab fickót, amiért minden elismerésem az övé volt, ám ez nem mentette meg a következő ütésemtől. Amint elértem behúztam neki egyet, amitől oldalra tántorgott.
- A rohadta életbe már ezekbe a hülyékbe, hogy mindig csak ilyenkor mernek nekem jönni!
- Legközelebb kérvényt írok! – mondtam, aztán még egyet behúztam neki. Nem hagytam menekülési lehetőséget újra megütöttem egy jobb egyenessel, aztán egy balhoroggal, amitől dőlni kezdett oldalra, de mielőtt még eleshetett volna ráfogtam a csuklójára.
- Nem mész te sehova!
Egy újabb ütést mértem az állára, de ezután nem az történt, amire számítottam. Hirtelen ő is rámarkolt az én csuklómra.
- A kérvény visszadobva pontatlanság miatt!
Meglepetésemre visszaütött, de én se hagytam magam. Figyelmen kívül hagyva mindennemű védekezést folyamatos ütésekkel soroztam. Viszont Fuyuma is hasonlóan cselekedett. Folyamatosan soroztuk egymást megállás nélkül. Csak úgy záporoztak az öklök a másik arcába.
Végül eleresztettük egymást és mindketten hátra tántorodtunk. Alaposan megszédítettük egymást észre sem véve a közeledő haditengerész osztagot.
- Adják meg magukat! Levannak tartóztatva!
- Kösz a kis testmozgást Pinky, vagy Karl, vagy akárhogy is hívnak, de eléggé kimozogtam magam, így most lépek, pá! – azzal fogta magát és elkezdett szaladni.
- Hé! Hova mész?!
Válasz azonban nem érkezett, mivel ekkor tűnt el két épület között a sötétségben.
- És a nevem Kay!
- Hadnagy, egy szakasszal menjen a másik után és kapják el! – szólt egy magasabb rangú tiszt.
- Értettem uram!
Ennek már a fele sem volt tréfa. Rengetegen voltak ráadásul magasabb rangú tiszt is volt velük, engem meg már eléggé megtéptek. Nem volt más választásom, nekem is menekülnöm kellett. Lekaptam a hátamról a páncélöklömet és a haditengerészek elé a földbe lőttem. A robbanás következtében hatalmas porfelhő keletkezett és ezt kihasználva én is futásnak eredtem.
Szaladtam a házak között, ahogy csak bírtam. Egy pillanatra sem álltam meg.
Végül sikerült egy darabban kiérnem a településről és a dombtövénél a földre rogytam. Négykézláb indultam megmászni az emelkedőt, ami mögött a hajónk horgonyzott. Amint a domb tetejére értem, még másztam előre egy kicsit, aztán elhagytam magam és legurultam a hajó mellé a vízbe. Odaúsztam a hajóhoz, majd minden erőmet latba véve felmásztam rá. Beugrottam a fedélzetre és elterültem a földön. Bekellett volna másznom a kabinomba, de már nem volt hozzá erőm. Olyan jól esett csak feküdni kicsit. Ha Nanami megtalál ilyen állapotban kint biztos mérges lesz, de nem volt erőm semmihez sem, még ilyen motivációval sem. Egyszerűen csak feküdtem ott, aztán pedig elnyomott az álom.


/Köszönöm a játékot/
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://fairytailszj.forumotion.com/
Fuyuma Sadoishi
Kalóz
Kalóz
avatar

Hozzászólások száma : 20
Regisztráció ideje : 2011. Mar. 25.
Kor : 26

Karakter Információ
Tapasztalat:
370/8000  (370/8000)
Pénz: 50.000 ßeli
Vérdíj: 20.000 ßeli

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Szer. Május 25, 2011 6:05 am

-Legközelebb kérvényt írok! - vágta az arcomba Pinky, ám mielőtt bármit reagálhattam volna ismételten arcon vágott.
A földön lévőt is vissza akarta fizetni, hisz ezt követően még kaptam kettőt, amire előjött nálam a krumpliszsák effektus, azaz dőlni kezdtem, de még ezt sem hagyta és ráfogott a csuklómra.
-Nem mész te sehova! - majd ismételten arcon vágott, amitől mintha egy pillanatra ki is akadt volna az állam, bár hamar visszatalált a helyére. Ekkor úgy voltam vele, hogy vissza kellene nyaljon nála a fagyi, így ráfogtam én is az új csuklójára, így eléggé olyan voltunk sajnos, mint egy melegpár, kéz a kézben, de ez perpillanat nem érdekelt.
-A kérvény visszadobva pontatlanság miatt! - vágtam vissza az iménti szövegére, ami kissé meg is lepte, majd a szabad kezemmel célba vettem az arcát, és talált is az ütés.
Innen csak úgy repültek mindkettőnktől az ütések a másik arcába, mindenféle védést figyelmenkívül hagyva, ám túl sokáig ezt nem folytathattuk, hisz' egy szép kis túra volt már mindkettőnkben.
Mire mindketten elértük a határunkat eleresztettük egymást kezét, majd kissé megtántorodva mindketten hátrább léptünk egymástól. Egy éles hang zavarta meg eme meghitt táncunk.
-Adják meg magukat! Le vannak tartóztatva! - szólalt meg valaki mellőlünk, majd amikorodapillantottam, egy új haditengerészosztagot pillanthattam meg.
"Nem igaz... ezek a díszpintyek soha nem fogynak el?! Erőm már nincs, hogy ennyivel eljátszadozzam, úgyhogy ennyi lesz ez a móka szerintem..." - mérgelődtme kissé magamban, majd Pinky felé fordultam.
- Kösz a kis testmozgást Pinky, vagy Karl, vagy akárhogy is hívnak, de eléggé kimozogtam magam, így most lépek, pá! - majd ezzel hátat is fordítottam neki, és az egyik szűk utcát vettem célba, ami az épületek között húzódott.
Futás közben még mintha Pinky hangját hallotam volna, bár már nem fordultam vissza, hogy mégis mit akart, valahogy nem volt kedvem a díszpintyek közelében lenni, miután egy osztagot levertünk, a fél falut kiütöttük, na meg szétvertük a kocsmát. Némi ordibálást hallottam a hátam mögül, így egy kis erdőn át futottam vissza a kis vitorlásomhoz. Amikor beszálltam és evezni kezdtem azt hittem, hogy leszakadnak a karjaim, de amikor volt egy kissebb távom már a szigettől, akkor elnyújtózhattam, bár aludni nem tudtam, mert forrt az agyam Pinky miatt. Rossz érzéssel töltött el, hogy nem tudtunk pontot tenni az ügyünk végére.



Köszöntem a harcot. :)
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Trafalgar Law
Admin
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 98
Regisztráció ideje : 2010. Jul. 06.
Kor : 26
Tartózkodási hely : Grand Line; New World

TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   Kedd Júl. 19, 2011 5:41 am

A patakokban folyó vér, fogak és szálló haditengerészek minimum Supernova-szintre emelnének titeket, de az alkohol pazarlása miatt a jutalmatok lecsökken 170 TP-re!

Ezenkívül mindkettőtök +20.000 ßeli vérdíjjal gazdagodik.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://mugiwara.darkbb.com
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!   

Vissza az elejére Go down
 
Fuyuma Sadoishi vs Dragon D. Kay! A kocsma törvénye: Drink and fight!
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Part 14 / 7
» Part 14 / 11
» Part 14 / 6

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
¤ MugiwaraDarkBB ¤ :: Off Zone :: Harctér-
Ugrás: